Az állandó akarás, kiöltözés, saját magunk megcsalása hogy a másikat megnyerjük, üres bájcsevegés, a másik kedvének állandó keresése stb stb... nagyon fárasztó és hosszú távon fenntarthatatlan.
Végeredményként oda jutottam, hogy hagyom az egészet magától alakulni.
Vagy összehoz valakivel az élet, vagy nem.
És vagy elfogad az a valaki színház nélkül, vagy nem.