Az ember azt gondolná, hogy azok aki ennyire dicsõítik a bekelitet tisztában vannak annak gyártási folyamataival, tulajdonságaival stb...
Konyhanyelven fogalmazva a gyorsulás limiter a bakelit vágásnál alkalmazott HF limiter amit arra használnak, hogy eltüntessék a felvételbõl azokat magas hangtartományban lévõ részeket amiket a vágófej és a hangszedõ tehetetlensége miatt nem tudna követni.
A RIAA szûrõ vágási oldalon mélyeket vág és magasakat emel. Ha ezt nem tennék akkor "kilométeres" amplitudoja lenne a barázdáknak és 5 perc anyag sem férne rá egy lemezre. Lejetszásnál korrekciós mélyemelésre és magas vágásra van szükség.
A sistergésnek köze nincs a RIAA szûrõhöz.
Egy bakelitnek a dinamika tartománya kb 65db. Egy 16bites cd-é 96db.
Így a különbség 35 szörös a két technika között a CD javára.
Tehát ennyit a dinamikus bakelitrõl...
Szumma szummárum ismét az van, hogy a bekalit nem szól jobban, és nem tud többet mint a CD, sõt jelentõsen rosszabb annál.
A bekelit jobban színezi a hangot mint a CD és (itt is) ezt a színezést szeretik a szeretõik (lásd csöves erõsítõkrõl írtak).
Tehát a lényeg az, hogy a CD-található felvétel sokkal hûebb a master-hez mint az ami a bakeliten van.
CD tekintetben:
magyarázkodásod felesleges:
EGYÉRTELMÛEN a mintavételezési frekvenciáról beszéltél:
"Nem kétszeres frekvenciát használnak a mintavételezésnél, mert a 44,1 khz az az összes mintavételre vonatkozik, stereo-nál. Tehát 44,1khz a 2 csatorna összesen, szóval csatornánként 22,05."