Úgyszintén a felületi feszültséggel függ össze az ún. kapilláris emelkedés és kapilláris süllyedés jelensége.
A vékony csövekben (kapillárisokban) a folyadékok nem követik a közlekedõedényekre vonatkozó törvényt: a nedvesítõ folyadék szintje magasabb, nem nedvesítõ folyadéké pedig alacsonyabb, mint nagy felületû edényben. Az elõbbi jelenséget kapilláris emelkedésnek, utóbbit kapilláris süllyedésnek nevezzük. Üveg kapillárisban kapilláris emelkedést mutat például a víz, és kapilláris süllyedést a higany. Kapilláris emelkedés akkor következik be, ha a folyadék nedvesíti a kapilláris falát, vagyis a folyadék és a szilárd anyag részecskéi között nagyobb a vonzóerõ, mint az azonos folyadék molekulák között. A nedvesítési peremszög Θ < 90°. Ha ezek az erõk kisebbek, vagyis a folyadék és a szilárd részecskék taszítják egymást, akkor kapilláris süllyedés lép fel. A nedvesítési peremszög Θ > 90°.
A mellékelt ábra segítségével kiszámíthatjuk az emelkedés, illetve a süllyedés nagyságát. Ha pl. a nedvesítõ folyadék a csõben h magasságba emelkedik fel, akkor a folyadékoszlop súlya (Fg) miatt egy lefelé ható erõ mûködik, amelynek nagysága a folyadékoszlop súlyával egyenlõ:
F_\mathrm g = r^2 \pi \rho gh \ .
Ezt az erõt ellensúlyozza a folyadék és az üveg részecskéi között mûködõ adhéziós erõ felfelé mutató komponense (Fγ):