nem tudom, hogy van e jogom hozzaszolni a vitahoz, mert 15 eves barkacsPC-s multammal szemben csak 4 honap Mac-es tapasztalattal rendelkezem...
soha-semmilyen bajom nem volt a PiciPuhaval, rengeteg gepet epitettem, vettem, csereltem, nem gondoltam soha arra, hogy almas gepem lesz...
iden marciusban meghalt a HP notebookom (XP SP2), magaval rantotta a kulso HDD-m, rajta as epiteszterveimmel, fotoimmal...
ekkor elhataroztam, hogy eleg a jatekbol, nem vagyok fiatal, a geppel penzt keresek, nincs idom a Windows nevelgetesere, epitgetesre...
mivel Londonban elek, nem kellett tartanom az elegtelen - Magyarorszagra jellemzo - szervizhattertol, ezert megrendeltem eletem elso Mac-jet, ugy, hogy soha nem lattam, nem hasznaltam elotte OSX-et sem...
azota nincs kedvem leulni a Win-es gepek ele - miert?
mert az Apple egy tokeletes felhasznaloi elmenyt es munkaeszkozt biztositott szamomra, amit epiteszkent es fotoriporterkent nagyra ertekelek...
nagyon banom, hogy nem leptem meg elobb a cseret, aki nem hasznalta napi szinten, az elkepzelni sem tudja, hogy milyen kulonbseg van egy kreativ ember szamara a ket rendszer kozott: reggelenkent csak felnyitom a MBP tetejet es ott folytatom a munkam, ahol abbahagytam, valtogatom spaces-zel a munkaasztalokat, konnyeden lepek at az alkalmazasok kozott exposeval, nincs hang, nincs lassulas, csak a munka, ami az OSX-nek koszonhetoen majdhogynem szorakozassa valt...
(jah, es ezeket a sorokat egy iPhone 3G-rol gepeltem pillanatok alatt, valahogy kenyelmesebb meg ez is a HP-mnal)