"Nekem úgy tûnik, hogy neked van xbox-od, vagy legalábbis a rajongója vagy. De a helyzet az, hogy sokkal több embernek nincs, mint amennyinek van. A PC-k számához képest az xbox-ok száma elenyészõ. Az xbox-ból kiindulni mindenképpen botorság."
Nincs, mivel nem vagyok hajlando drm-el szerelt hardvert hasznalni. Viszont a microsoft megoldasa az elso piacilag is mukodokepes ilyen rendszer. A vista letrehozasa kozben a microsoft ugy dontott, hogy ezt az uzleti modellt fogja hasznalni a jovoben minden operacios rendszerenel. A project kozbeni attervezes persze betett a vista-nak, ami igazabol egy eleg felkesz termek lett. A windows eseten a kulcsszo a vallalati szektor. Ha sikerul egy olyan rendszert osszehozniuk ami a vallalatok szamara anyagilag elonyos, es hasznos (a vista nem ilyen), akkor elobb utobb mindenki at fog allni erre, mivel a fejlesztok altalaban nem hajlandoak ketfele platformra dolgozni.
Az atallas menete:
-.net a nativ windows alatt
-midori, beagyazott virtual pc-ben futtatott nativ windows-sal (hypervisor mellett)
-midori, windows kompatibilitasi reteg nelkul, csak a hypervisor fut nativan
A harmadik lepes utan a hardver indifferense valik, barmilyen .net-et futtatni kepes hardveren elmegy az os es az osszes program is. Egy valodi java os is ilyen lett volna, ha a sun-nal meg tudtak volna csinalni. A microsoft-nak nagyobb eselye van ra, mivel sikerult kidolgozniuk egy atallasi utvonalat.
A microsoft otlete jo, mint ahogy az eredetije a xerox alto is jo volt. Anno csak a hardveres ujitasokat sikerult atvenni, de mostanra megerett az ido a szoftveres otleteik megvalositasara is. Azota rengeteg hasonlo project szuletett, bar a legtobbje (pl. minix, amoeba) csak oktatasi cellal szulettek.
Az egyik elso valoban 'felhos' operacios rendszer, kb. 20 evvel ezelottrol:
"pl. grid computing, sokkal jobban behatarolhato fogalom, ez a felhovel valo femjezlzes baromsag."
A grid computing egy homogen szamitasi halot jelol. A felho egy inhomogen rendszert, ahol az egyes rendszerek tudasa es kepessegei osszeadodnak, de az egyes elemek akar elteru kepesseguek is lehetnek. Pl. az egyik gep adja a tarolokapacitast, a masik a nyomtatasi kapacitast, a harmadik a szamitasi erot, a negyedik a felhasznaloi felulet hardveret es mondjuk meg nemi plusz szamitasi kapacitast es tarhelyet is.
Idezet a wikipedia-bol:
"The Cloud as a metaphor for Internet in cloud computing, based on how it is depicted in network diagrams and as an abstraction for the complex infrastructure it conceals"
ps: A .net-es kod miatti kb. 50%-os sebessegvesztest meg el lehet fogadni, ugyanis exponencialis novekedes mellett ez csak 1 generacios csuszast jelent. Cserebe a mikrokernelek es a service-ek nativ modon tamogatjak es automatikusan ki is hasznaljak a tobbszaz magos processzorokat, de hardveres vedelem nelkuli cpu-n sebessegcsokkenes nelkul skalazodnak az orajellel is.