Nem tudom, hogy létezne olyan szó, mint csoportlélek, én csoportlélektanról tudok, ami a pszichológiának egy területe. Ill. van még egy olyan magyar szó, hogy csoportszellem, ezen gondolom nincs mit magyarázni. A mai természettudomány nem használja a lélek szót, õk a tudatot tanulmányozzák, bár a a kettõ között elég komoly jelentésbeli átfedés van. Pl. Arisztotelész De Anima c. munkája felfogható egy tudatleírásnak is. Itt szintén komoly zavart szokott okozni a fejekben (rengeteg fórumokon õrjöngõ valláspatrióta röhögteti ezzel ki magát) a szellem-lélek, spiritus-animus fordítása magyarra. És látom, most egy vallástörténettõl teljesen távol esõ témában is elõjött.
A magyarban ugyanis az eredeti spiritus santus-t szent lélek-nek fordították, mivel a szent szellem kissé nevetségesen hangozna. Ez adta az alap félreértést, ami aztán hihetetlen magasságokba burjánzott.
A tudatról, annak mikéntjérõl számtalan filozófiai álláspont létezik. Egyik legjobban elfogadott a szuperveniencia elmélet, a tulajdonság dualizmus. Az ontológiai értelemben vett dualizmus (a Föld lakosságának 99,99%-a így vélekedik) ellen az elmúlt pár száz évben annyi jó érv gyûlt fel, hogy nem is nagyon tudok kortárs filozófusról, aki ilyen álláspontot képviselne. Az 50-es években annyira taroló fizikalista redukcionizmus ellen elég sok érv született (fõleg nyelvi-logikai, az indexikusokra kihegyezett ellenérvek ezek), úgyhogy ma már nem egy hálás, és könnyû feladat ezt az álláspontot védeni.