Elsõre eset-leg ért-het-et-len lesz miért írom ezt ide, ezért inkább elõ-re magyar-áz-kod-om:
E nélkül a topik nélkül nem jöhetett volna létre néhány óra leforgása alatt akkora evolúció személyes szintemen, hogy azért külön, akár a semmiért is, de hálát adjak mind-õ-tök-nek.
Ezt kap-já-tok ki ! Az alábbi ok-fejtés azt igaz-ol-ja hogy nyelvünk valaha mélyebb megértésrõl tett tanú-bizonyságot, mint amirõl legtöbben álmodni mernek. Ez pedig azt igazolja hogy mi magyarok, valami úton-módon, de visszafelé fejlõdtünk, mert ma már közel sem olyan tud-at-os-an hasz(o)n-áljuk a fõ kap(o)cs-ol-at-ter-em-tõ Ész-köz-ünket, mint ez elõtt.
Nosza ugorjunk ismét Õs-Tény-i MAG-OS-SÁG-OK-BA !
Az a vél-em-ÉNy-em hogy bár-menny-i-re csek-ély lét-szám-val mar-ad magyar em-ber, ki-Ész-Köz-öl-het-et-len lesz le-tör-öl-ni benn-õ-nk-et a Föld szín-é-rõl !
Ennek Bíz-ó-(fé)Ny-ít(ó)-ék-(es-ség-e)-a a magyar (fé?)ny-elv, mint egy-Ség-es Ég(Y)-ész, rend-szer-be (é)Sz-ed-és-e a Nép-Cso-Port (Nap-cSok-Õr) --- (Nap-cSok-Or) össz(es)-tud-ás-á-nak és TÕ-R(õl)-TÉN(y)-(ez)-ET-É-NEK.
Mert az bízony történet-ének !
Míg él két-tõ magyar ember, a leg-egy-szer-û-bb-en és leg-pont-os-abb-an és leg-ki-fej-ez-õ-bb-en tud-ják majd Ész-Mé-(ly)-Ik-Et össz-é-Vet-ni és és e Vet-és ter-(e)m-és(z)-ét le-ár-at-ni, ezzel gazda-g-ít-ván e nép(Nap) Eg(y)-Ész-é-ben fel-mer-ül-t tan-úl-ság-ok-(ok)-kal a többi Nép-Cso-Port-ot (Nap-cSok--Õr-(ö)T --- Nap-cSok-(o)R-oT).
Mind-egy lesz szám-uk-ra, hogy a fenn-áll-ás-uk-hoz ad-ó-(do)-tt tér-ül-et név-e épp Ja-Ma-Ica, Holló-kõ, Ószt-Berlin, hisz-en ÉgY-re-megy, Lény-Eg(ész)-Es a nyelv-ész-ek-tõl õr-ök-be kap-ó-(do)-tt láng-ész, a-mely mind-õ-jük-et (fé?)ny-elv-ész-vé is teszi EGY-ben.
Ez a láng-ész vil-ág-os-an ki-fejt-i, rész-lét-ez-i, ki-b(e)-ont-ja a Földi Vil-(ág-os-ság)-Ág ter-(e)m-ész-et-i tör-v(e)-ÉNy-e-i-t, ebbõl ki-foly-ó-lag el(s)õ-ség-ít-i a Hat(ás-os)-Ék(es)-Ony-Abb EgY-(õs)Ü-tt-Mû-Köd-És(z)-é-t a Kör-(fé?)Ny-É(s)Z-Et-É-Vel. A Föld lak-ó-i ön-nõ-n é-let(t)-ük-et meg-könny(û)-(ebb)-ít-en-dõ ez-mi-a-tt nem tosz-ít-ják ki, mag-uk köz-(z)é fog-ad-já-k õ-ket, (((mink-et, benn-ü-nk-et, mag-u-nkat,))) nem tud-ván mi ok-ból de el-is-mér-vén nagy-szer-õ(s)-ség-ü-k-et és EGY-SZER-Õ(s)-ség-ü-k-et.
Ez-út-on bíz-tos-ít-ja szám-uk-ra (fé)ny-elvük az õr-ök-vé tár-t-ó Tová-bb-Él-És(z)-t !
Ezt az õr-ök-ség-et (ÕR-ök-SÉG-ET) em-ber-fi-a el nem szak-ít-hat-ja Az-tól aki meg-becs-ûl-i és meg-õr-zi MAG-ának MAG-(Y)ÁT.
Isten Mink-et Így Ség-ít És Tár-t Még a Világ Földi Vil-(ág-os-ság)-Ágában !