"Gondolkodásunk, ha valóban magyar, az egy-bõl indul és oda tér vissza (2. ábra). Sajnos életünk vezetésével csak kõrbejárásra futja, ha futja. Pedig ha „bemennénk” az eGY-be, egyszerre mindent látnánk, még forgolódni sem kellene. Így csak kívülrõl nézegetjük -mindig más oldalról- megnyílvánulásait és nem igazodunk el „rajta”.
Nyelvünkben az Egy, Isten neve, nemcsak száma. A betûuniverzum közepére is ezért került a GY. Szóbokra sok mindenre rávilágíthat.
eGY
iGe -> éGi -> iGa -> éGõ -> éG -> áG
Már ebbõl a néhány szóból is látható, nem akármilyen összefüggések tárulnak föl.
iGe szavunk nemcsak létezést, történést, cselekvést fejez ki, de magát a teremtõ hangot is jelenti, és közvetlenül az Istenbõl, az eGY-bõl képzõdik, mert az IGE önbeteljesítõ, és csak nálunk! "
Csodálatosabbak vagyunk mint amirõl álmodni mernek a legtöbben, és ezt el szeretnék titkolni elõlünk. Úgy akarnak használni minket mint a gépek az embereket a mátrixban.