:) Ez olyan mikor mûtét elõtt kérdezték, hogy nem félek-e(12 éves voltam).
Mondtam hogy nem mert majd ha mûtenek ráérek félni, de akkor már úgyis el leszek altatva.
Minek félni amíg nincs baj? Rettegés lenne az életünk, hogy jajj mi lesz ha rám zuhan egy mûhold, vagy belém csap a villám, vagy felrobban Paks, elüt egy autó, kisiklik a metró stb...akkor ráérünk aggódni ha ott van a probléma.
De emberek vagyunk ezért a problémákat meg kell tudnunk oldani...ha nem megy akkor nem vagyunk több ösztön lényeknél, és akkor meg miért is félünk nem kár értünk.
Ha mi pusztítjuk el saját magunk..megint csak úgy kell nekünk...itt nem egy homokban játszó kisgyerekekrõl van szó aki majd részecskékkel fog játszani, hanem több ezer fizikusról...szóval nyugi emberek, ennél még a sétálás is nagyobb kockázat.