Ennek a képnek semmi köze nincs cikkben szereplõ kábelekhez. Ezen egyetemi/kutató hálózatok peeringjeit lehet látni, ami IP hálózatokra vonatkozik, semmi köze a fizikai hálózathoz. Ráadásul ezeknek a hálózatoknak nem sok közük van a keresdelmi internet hálózatokhoz, amit az emberek használnak. A kereskedelmi hálózatok ennél jóval kiterjedtebbek hisz nem pár tucat nagy egyetemhez, kutató központhoz kell csak elérniük, hanem sok száz millió elõfizetõ otthonáig, cégekhez, stb. Az egyetemi/kutató hálózatok is ugyanúgy a kereskedelmi hálózaton üzemelnek, annak részeként üzemelnek, mint egy nagy elõfizetõ.
Nagyon sok tenger alatti kábel épül vagy fog épülni az elkövetkezendõ 1-2 évben. Újra egy nagy fellendülés van kábelezés terén mint anno 2000 körül amikor a dot-com boom tönkrevágta a távközlési cégeket a túlzó beruházások miatt. Pl. régebben Európa-Ázsia útvonal szinte csak az USA-n ment keresztül, mert keleti irányba nagyon kevés kábelút volt, a kapacitásuk sem túl nagy. Így az olcsó irány felé mentek a bitek, még akkor is ha az távolságra akár 3-4x-es út is volt. De most már egyre több kábel épül keleti irányba Európát és Ázsiát összekötendõ, akár Oroszországon át szárazföldi kábellel, akár arab területeken át tengeri fektetéssel.
Ezen kívül ma már a CDN hálózatok igen kiterjedt mértékben cachelik a tartalmat. Ezek a CDN cégek jellemzõen a nagy peering központokban hostolnak vagy akár még közelebb tier-2, tier-3-as szolgáltatókhoz közel. Így aztán egy amerikában felrakott tartalom is jellemzõen közeli európai vagy akár Mo-hoz igen közeli szerverrõl töltõdik le. Épp ezért a #6-ben említett zászlós példa sem igazán fedi a valóságot. Pl. egy google vagy youtubera amcsi zászlót fog lengetni, mert ezek ottani bejegyzett céget, de attól még a tartalom nem amerikai szerverekrõl fog érkezni. Ha jellemzõen CDN szolgáltatókon keresztül Franfurtban cachelt szerverekrõl, esetleg még közelebb pl. Prágából. De ha pl. BIX-nél is hostolnának a nagyobb CDN szolgáltatók, akkor akár Bp-rõl is jöhetne.