ne haragudjatok már, de hogy lehet ennyi hülyeséget összeirogatni?
nem szégyen ha nem ismered a relativitás elméletet, nézz utána. kb annyi idõbõl amíg ide bebüfögöd a marhaságokat a két 160.000 m/s -al egymás felé haladó autóról, meg ha szembe mennek nyílván összeadódik a sebességük, akár el is olvashatnád, h valójában mit észlelnek a résztvevõk a különbözõ inercia rendszerekben.
lusták vagytok utánanézni és szent meggyõzõdéssel állítjátok, hogy akkor senki sem érti, sõt kitaláció az egész.
"miert nem repul gyorsabban a ko amit kidobok a fenysebesseggel szaguldo vonatbol menetiranynak megegyezo iranyba, a ko nem fog gyorsabban repulni mint a feny. hogy miert? csak! monjda aki nem tudja megmagyarazni. ugy mint ahogy en sem."
szóval alap, amit fel kéne fogni, hogy a vonat NEM haladhat fénysebességgel.
remélem ez megvan. haladjon mondjuk 0,1 m/s-al lassabban, mint a fény.
A, a vonat mellõl szemléljük az eseményeket:
a fénysebességnél egy nagyon picit lassabban haladó vonatból valaki kidobja a követ elõre felé. a kõ borzalmas lassan elõzi a vonatot, de az is fénysebesség alatt halad. mondjuk az 0,01m/s-al a fénysebességnél lassabban.
SENKI NEM LÉPTE ÁT HOZZÁNK KÉPEST C-t. remek.
B, a vonatról nézzük az eseményeket.
a sebességünket a sínhez képest c-1 m/s -nak mérjük. ekkor jamborl kidob egy követ 15m/s-os sebességgel a vonatból. a kõ szépen megy elõre felé 15m/s-al hozzánk képest.
SENKI NEM LÉPTE ÁT HOZZÁNK KÉPEST C-t. remek.
C, a kõ szemszögébõl szemléljük a dolgot.
a vonattól 15m/s sebességgel, távolodunk. eközben a sínhez viszonyított sebességünk 0,01 m/s -al kisebb mint a fénysebesség.
SENKI NEM LÉPTE ÁT HOZZÁNK KÉPEST C-t. remek.
ja és hogy hogyan lehet hogy nem adódnak össze a sebességek? úgy hogy a sebesség a megtett út és az idõ hányadosa. azt kéne belátni, hogy az idõ ezekben a rendszerekben különbözõ módon telik! azaz annak aki a sín mellõl nézi az eseményeket annak az "órája sokkal gyorsabban jár", mint annak aki a vonaton ül, vagy a kövön (mellesleg nekik sem egyformán telik az idõ, de 15m/s különbségnél ez nem lesz jelentõs). tehát mindenki a megfelelõ sebességeket mérte, csak nem ugyanannyi idõ telt el náluk. ezért mérnek különbözõ rendszerekben ugyan annak a testnek más sebességet.
ugyanez áll az autókra is. akárkinek a szemszögébõl is nézed HOZZÁ KÉPEST senki nem halad gyorsabban c-nél. ha az út szélén állok, akkor úgy mérem, hogy egymás felé 320k m/s-el haladnak. de hozzánk képest senki nem megy gyorsabban a fénynél. ha pedig az egyik autóban ülünk, akkor a másik autó közeledését is fénysebesség alattinak mérjük! - és nem azért mert nem látjuk, mivel gyorsabban jön mint a fény, ahogy itt azt valami nagyokos írta - hanem pusztán azért mert számunkra lassabban telik az idõ, mint annak aki az út szélén áll. én az út szélén nagyon frankón lemérem és kiszámolom, hogy õk 320ezer m/s-el közelednek egymás felé. az egyik autóból meg trafipaxolom a másikat és fog adni (mondjuk) 290ezer m/s-ot. és minden mûszerünk tökéletesen pontosan mûködött. csak más-más tér-idõ rendszerekben voltunk.
ennyi erõvel ha veszünk egy kellõen erõs lámpát és a fénycsóvát "végighúzzuk" éjjel az égbolton, azt is úgy látjuk, mintha ott valami akár fénysebességnél gyorsabban mozogna (a csóva vége). de valójában ott nem mozog semmi. voltak is ilyen téves mérések, megfigyelések, mikor azt hitték, h láttak vmt ami a fénynél gyorsabb.
aki nem akarja felfogni, hogy a fénysebesség határérték a mi tér-idõ rendszerünkben, azzal nincs amit kezdeni. az menjen és mondogassa magának otthon, hogy a hang sebességre is azt hitték, ha ettõl jobban érzi magát.
hangsúlyozom a fénysebesség ELMÉLETILEG átléphetõ, ha tudunk úgy sebességet változtatni, ami nem gyorsítás. tehát nem azt mondom, hogy lehetetlen fénysebességnél gyorsabban haladni, vagy hogy egy napon ne lehetne erre képes az ember. azt állítom, hogy jelenleg nem ismerünk olyan jelenséget amivel ez megvalósítható (de ez nem jelenti feltétlenül, hogy nincs!!), illetve, hogy a fénysebesség egy határsebesség. pillanatnyi ismereteink szerint ezért elméletileg is lehetlen a fénysebességet elérni vagy meghaladni. merõben új jelenség felfedezésével elméletileg lehetséges. a gond az ott van, hogy a fénysebesség felett haladó test egy olyan inercia rendszerbe kerül, ahol elméletileg az idõ visszafelé halad. további absztrakció, hogy ott az összes jelenség szükségszerûen ellenkezõ sodrásúvá válik ettõl (pl. az elektromágneses sugárzás is).
Ami egyébként érdekesség, mert hétköznapi problémává redukálva az elõzõ állítást, azt kapjuk, hogy aki felgyorsít egy autót 30-ról 50-re úgy, hogy az közben tetszõlegesen kicsit idõtartamig sem haladt 40-el, az megoldotta az idõutazás problematikáját egyúttal.