Nemtudom,de tényleg ennyire megviseli az embert ha távol van max 2 hétig a családjától? Én azért az érzelmesebbek közé tartozom,de ha mondjuk nyaralok..nem sírok egész nap,és esem kétségbe , mi lehet otthon. Inkább gyûjtöm az élményeket,hogy valamit áttudjak adni,vagy mesélni. Jah fõleg,hogy még én fizettem is érte. Mi lenne velük egy háborúban?Vagy mondjuk kolumbiai gerillák fogságában? Azért ez picit nekem sok!Én valszeg az életben nemjutok el Argentínába,vagy az Iguazu vízeséshez,meg dzsungelbe,max rekettyés,vagy valami borókásba,na jó sima erdõ még bejátszik.
Ja meg azt nemértem,hogy a tábort nem hagyhatják el? Mert én azért csak körbenézném mi van a dzsungelben.Jó nem olyan messzire csak úgy mégis.Pl:érdekelnének az élõlények,még a rovarok is.Vagy ott sterilizálva van a környezet? Mert az ,hogy ott fekszenek egésznap,és várják lesz e valami feladat,nem valami "izgalmas".