Egyet értek azzal, hogy nem a világ lesz egyre bonyolultabb. Én sem ezt mondtam, hanem azt, hogy ahogy egyre többet megtudunk róla, annál jobban látszik, hogy mennyire fantasztikusan összetett.
Igen a tudományos felfedezések pl. orvostechnika egyre bonyolultabb eszközökkel egyszerûbbé tesznek dolgokat.
De az is elõfordul jópárszor, hogy túl bonyolít egyszerûen megoldható dolgokat, nem feltétlenül szándékosan. Velünk is elõfordul, hogy az egyszerû feladatot azért nem tudjuk megoldani, mert túl bonyolultan gondolkodunk, elsõre azt hisszzük hogy hú ez kemény feladat. Sokszor hangzott el fizikatanárunk szájából nem bonyolult megoldást várok csak józan paraszti ész kell hozzá. Korszak alkotó nagy találmányaink nagy része született intiúció, megérzés, ötlet, "véletlen"(ha egyáltalán létezik ilyen) során, és csak ez után jöttek a számítások kutatások. Megint jónéhány találmányunk pedig a természet értelmes szemlélése és leutánzása révén készült el. Persze kellettek ehhez megfelelõ tudományos ismeretek, de igazából régóta csak másolunk, utánzunk.
Pont ahogy a gyerek ellesi szüleitõl a barkácsolás, fõzés stb. "tudományát".
Ha az ember képes létrehozni ilyen fantasztikus bonyolult gépeket (számítógépek, virtuális világok, robotok stb.) (s hol van még az igazi nanotechnikai forradalom)és képes génsebészetre, esetleg újfajta élet megalkotására, akkor talán nem elképzelhetetlen, hogy van egy lény aki univerzumok létrehozására is képes. Hiszen már nekünk nem is tûnik annyira bonyolultnak akár egy megfelelõ bolygó terraformálása sem.
Érdekes mielõtt a szobrász mûvész el jut egy-egy kész mûig, elõször mintegy gondolatként, képként jelenik meg a fejében az ötlet(nem tudom hánydimenziós)aztán kétdimenziós rajzot készít, több vázlatot, majd háromdimenziós vázat, alapot, aztán elkezdi felvinni az anyagot, elõször csak a fõbb vonalakat, arányokat alkotja meg, késõbb ezt egyre inkább tökéletesíti és a fejében megszületett képhez és a lerajzolt vázlathoz igazitja. Esetleg több kisebb nagyobb méretarányos modelt készít a valódi mû elõtt. Végül esetleg a szemek megalkotásával, vagy a vonalak finomításával mintha életet lehelne a kész mûbe. Evolúció? Ha évezredek múlva megtalálják, következtethetünk arra, hogy magától az anyagok keveredésébõl, kémiai reakcók révén jött létre? Hiszen a kifejlõdés nyilvánvaló, ott a többi példány (amik nem lettek sikeresek) sõt a kész mû építõelemei (DNS-e)megtalálhatók az elõzõ, "egyszerûbb" másként kinézõ példányokban.
A majd általunk alkotott "gondolkodó" robotokról vajon, mit fognak gondolni, hogy magától jött létre? Vagy õ, mit fog gondolni magáról, ha mi már a memóriájából törölt (elfelejtett)civilizáció leszünk?