Megjegyzem, ha én 1-es típusú civilizáció lennék, eszembe nem jutna felrobbantani egy csillagot, mert a benne rejlõ energiát sokkal könnyebb úgy kinyerni, hogy teszem azt leárnyékolom, és begyûjtöm a mézet.
Persze, ha rövid idõ alatt nagy energiára van szükségem, akkor nem lenne hülyeség egy csillag berobbantása, de ezt mi novaként vagy szupernovaként nem fogjuk érzékelni, mert a a cél épp az volt, hogy befogják az energiát.
Az kétségtelen, hogy világunkban a legnagyobb energiaforrás a szupernova (robbanás), ill. az utána maradó fekete lyuk is erõs gravitációs erõt képvisel.
Azt a kérdést én is feltettem már évezredek óta, hogy miért nem látjuk az égbolton csillagmérnökség nyomait, mert az égbolton megfigyelt jelenségek mindegyike természetes folyatnak tûnik.
Nos, a lehetséges válaszok szerintem a következõk:
1. egyedül vagyunk a világûrben, mint fejlett mûszaki civilizáció
2. van csillagmérnökség, de annyira diszkrét, hogy a nyomai nem láthatók
3. nincs szükség az anyag ilyen nagy léptékû manipulációjára, mert a mikrokozmosz felé haladva meg lehet találni a kívánt energiákat.
Bevallom, én erre a 3. opcióra szavazok, gondolva az atombomba, anyag-antianyagbomba analógiákra is.