nem vagyok kezdõ, rég tudom, hogy általában ha barátnak kerül be a pasi, akkor már rég esélytelen a dolog.
De miért ennyire buták és vakok a lányok? Csak egy példa errõl az évrõl:
leányzó, jófej, imádni való, csak mindig rosszal kezd ki. 2 éve vagyunk barátok, olyan közeli kapcsolatban, hogy nem 1szer el kellett mondania, hogy szeret, de CSAK mind barátot. Rajtam sirja ki minden baját, nekem panaszolja el minden bánatát. Minden apró közeledésemre meg a válasz: csak barát vagy. Pedig többet és jobban vagyunk mint a legtöbb házaspár.
Egyszer meguntam, és hagytam hogy egy rám hajtós lány társaságát is kiélvezzem, csak mert miért ne járna nekem is jó? Utána két napig azt hallgattam, hogy a csak barátos nõ pozicióba lévõ leányzó mennyire szarul érezte magát hogy két év barátság mellett, nem vele foglalkozta, hogy õ ki van zárva, többet sose csináljak ilyent!
Na csak egy hét kellett, hogy szobatársa barátját megismerve le legyek koptatva. Második találkozásuknál már össze is jöttek.
De gondolom én vagyok hülye, hogy nem voltam erõszakos és tepertem le akkor mikor csak akartam...
Azóta még van ereje neki panaszkodni a baráti társasgunknak hogy a sok szar után, végre van valami. Ráadásul nem jó, csak úgy elmegy, de több mint a semmi. Ezek után mit mondjak én, akivel 2 évig úgy elvolt, hogy csak na?
de már nem a legelsõ ilyen. a következõnél bunkó leszek és geci, úgy látszik pasinak csak ilyen kell.