A "mamut" igazán olyan szó, amivel tudományos (vagy onnan adaptált) mmûvekben találkozik elõször az ember, szóval nemigen tartozik a nyelv ,,õsi'', belsõ eredetû szavai közé. Éppen ezért nagyon mgdöbbentett, hogy Szibéria vadász-gyûjtögetõ népei közül többnek is van belsõ eredetû szava a mamutra, sõt, a fogalom a mitológiájukban, sõt hétköznapi szokásaikban is megjelenik.
Elõször arra gondoltam, ugyan képes lehet-e az emberi emlékezet ilyen hosszú ideig megõrizni bármilyen állat emlékét. Ismeretesek azok a játékok, ahol emberek során át az egmás melett állók suttogva egy-egy-szót adnak át a egymásnak, és a sor végére mókásan eltorzul az eredeti üzenet (kínai suttogás), mérpedig az irás feltalálása elõtt szinte csak szóbeli emlékmegõrzés volt. A mítoszok motívumrendszere ugyan talán valamiféle formális keretet szab, ezáltal valamiféle védelmet adva a tartalomnak az idõbeli torzulástól. De még így is fantasztikusnak tûnt az, hogy narratívák révén megõrzõdjék a mamut emléke.
Késõbb kiderült, hogy egyszerûbb dologról van szó: a mamut Szibéria-szerte feltalált puszta csontjai alapján másodlagosan képzõdtek a mamutról mítoszok Szibéria vadász-gyûjtögetõ népeinél. Látszik ez abból is, hogy a mamutot egyáltalán nem elefántszerû, hanem inkább valamiféle szarvakkal rendelkezõ állatnak képzelték el. A csontokból használati tárgyakat is készítettek. Az állat mérete mindenesetre már csontjaiból is sejthetõ, ezért egyes mitoszok a világ elrendezésében is jelentõs szerepet tulajdonítottak neki.
Viszont valamelyik más, a mamutnál kevésbé régen kihalt állat esetében (nem tudom már, melyik) már komolyabban felmerült, hogy valamilyen törzsi narratívák közvetlenül megõrizhették az emlékét, mármint nem másodlagosan képzõdött, hanem erdetileg még valódi szemtanúktól származó, elsõdleges mítoszok. Nem tudom, hogy végül megerõsítették-e.
Igazából keveset tudni a mítoszok valódi régiségérõl. Még a samanizmus(ok) eredetérõl is szélsõséges vélemények vannak: vannak, akik a buddhizmusnál nem datálják régebbre az eredetét, de mások egyenesen az õskõkorból, a vadász-gyújtögetõk korából eredeztetik. A leletek értelmezése (szemiotikai elemzése) nem ad teljesen egyértelmû választ, valószínûnek tartják, hogy a bronzkorban már megvolt.