Itt van egy nagyon jó rövid érthetõ leírás, hogy mi okozza, érdemes végigolvasni (én is csak most találtam xD)
"A méhen belül kifejlõdött Th2 irányba elkötelezett immunválasz a születés utáni antigénhatások következtében (baktériumok, vírusok, dohányfüst, csecsemõ tápláléka, beltéri szennyezõ anyagok, pollen):
- vagy Th1 túlsúlyúvá alakul át és az egyén nem lesz atópiás (azaz allergiára hajlamos),
- vagy megmarad a Th2 dominancia és allergiás kórképek jelentkezése várható.
[...]
Valójában a lassabban érõ, csak 12-18 hónapos korra kifejlõdõ Th1-immunválasz az, aminek függvényében eldõl, hogy az egyén hajlamos lesz-e a késõbbi allergiás kórképek és az asztma kialakulására.
[...]
Sajnos az a környezet, ami a kisbabát a születése után körülveszi, nem ideális az allergiás hajlam kialakulásának elkerülése szempontjából:
- Egyfelõl túlságosan steril, a csecsemõ élete korai szakaszában kevés "kosszal" (pl. kerti földdel) találkozik. A talaj tele van ártalmatlan baktériumokkal (is), melyek betegséget nem okoznak, viszont az immunrendszert a Th1 sejtek serkentésére és a Th2 sejtek számának csökkentésére késztetik.
- Másfelõl a kültéri és a beltéri levegõ is túlságosan szennyezett (vegyszerek, gázok, füst), emellett ételeink is vegyszerrel és adalékanyagokkal vannak tele.
A csecsemõkori antibiotikum használat növeli az allergiahajlam kialakulásának kockázatát. Az antibiotikum hatására ugyanis visszaszorul a belek baktériumflórája, ami addig a Th2-választ gátolta, és e gátló hatás csökkenése miatt fokozódik a Th2 citokinek termelése. A feltételezés alapján, ha az antibiotikumos kezelés a Th2-Th1 átkapcsolás idõszakában történik, akkor a a Th1-re való átállás nem történik meg és a Th2 dominancia továbbra is megmarad.
[...]
A kisgyermekben kialakult atópiás (allergiás) hajlam még nem jelent azonnal betegséget és nem okoz tüneteket. A tünetek csak bizonyos külsõ tényezõk jelenlétében alakulnak ki.
Ha ismerjük ezeket a kiváltó külsõ tényezõket, és lehetõség szerint kerüljük õket
(pl. csecsemõk megfelelõ táplálása, dohányzás kerülése, hobbiállatok tartásának kerülése, poratkák redukálása a lakásban, túlfûtés és párologtatás kerülése, légtisztító használata),
akkor csökkenthetjük a veszélyét annak, hogy gyermekünknél késõbb allergiás betegség alakuljon ki, illetve késleltethetjük a betegség megjelenését, illetve lecsökkenthetjük az allergiát kiváltó tényezõk számát (vagyis valószínûleg kevesebb dologra lesz allergiás, ha az elsõ életévekben megfelelõen tápláljuk és nem dohányzunk körülötte).[...]"
Nos ez még nekem is új, ezt korábban nem találtam, de részben igazat ad nekem is, van még valamilyen külsõ tényezõ.
És amikor az egészségügyet szidom erre gondolok, hogy ez mintha nem lenne lényeges, hogy foglalkozzanak vele. Készülnek felmérések, kutatások, amikbõl lehet sejteni, hogy mikkel függ össze, mivel nem, ezeket elõbb tudod meg netrõl mint az orvosodtól.
Mivel az allergia teljesen szükségtelen immunreakció, valószínûleg teljesen mind1, hogy mire alakul ki, érintkezett fémmel, aztán a t-sejtek vagy mik úgy döntöttek, hogy azt onnantól kezdve ellenségnek tekintik és reakciót indítanak (agy valami ilyesmi) :-) A tej-allergiáról tudom, hogy az nagyban összefügg a 4-5 éves kor alatti táplálkozással (pl. anyatej helyett másmilyen tejet ad, vagy sok állati eredetü tejet ad, rokonom fia - kb. 3 éves korától kecsketejet kapott rendszeresen, és elõ is jött a tejérzékenység).