ez egyébként így nem stimmel, mert azt a szakot is nyomtam, és kicst más a valóság (legalább is bmen)
A mûszaki menedzser képzéssel (legalább is az 5 évessel) az a nagy helyzet hogy az elv hogy kiképeznek egy általános mûszaki rálátással rendelkezõ, részben pedig gazdasági ismeretekkel rendelkezõ egyént teljesen jogos. Pont ez lenne az ellentételezése annak a már említett "menedzsergecy, közgazdászgecy"-nek aki olyan dolgokról okoskodik meg irányít amirõl gõze nincs. Helyettük meg lehetne egy közvetítõ szereppel bíró általános mérnök gazdász, aki azért ismeri a különbözõ mérnöki területek alapnyelvezetét.
A gyakorlatban ez persze kurva szarul sült el, ugyanis az történt hogy a bmen amikor kiosztották a teljes képzés 40%-át alkotó mérnöki tárgyakat (40% gazdasági, 20% természettud.), minden mérnök kar tarthatott a képzésben 3-4 tárgyat (kb 20-25 kreditnyit), és ezek a karok magasról szartak az egészre vagy fel se fogták a képzés lényegét, hogy nekik abban a 25 kreditben az adott mérnöki terület általános ismereteit, nyelvezetét, gazdasági összefüggéseit kéne átadni ideális esetben. Ehelyett a tanszék leghaszontalanabb, leggyökerebb oktatóit állították a témára aki baszott valódi új tárgyakat kialakítani e célra, hanem fogták magukat és leadtak az adott mérnöki képzésbõl random kemény szaktárgyakat.
Magyarán ahelyett hogy mondjuk a vegyészkaron a mûszaki menedzsereknek bemutatnák pl. a vegyipar különbözõ részterületeit, az alapfogalmakat, az ott megjelenõ rendszereket nagy általánosságban, és néhány gazdasági összefüggést, ehelyett leadják egy az egyben a vegyészmérnöki képzés bizonyos 3.-4. éves tárgyait átnevezve az azt megalapozó tárgyak nélkül persze, és elkezdenek nekik semmi alap nélkül reaktortartály méretezéseket tanítani, rektifikáló méretezés, folyamatmodellezés stb.
És ez persze minden mérnöki karra igaz, minden elképzelhetõ kemény részterületbõl adnak le tárgyakat a PID szabályozótervezéstõl, a porleválasztó ciklon méretezésen át, a keresztezõdés fázisidõtervkészítésig.
Olyan ez mintha az adott mérnöki képzést egy téglákból felépített piramisnak tekinted, és a piramis közepérõl véletlenszerûen kirántassz egy két téglát és azt odabaszod.
Nincs az az ember aki elõismeretek nélkül képes lenne ennyi mély szaktárgyat felfogni és elsajátítani. Ennek pedig az lett a jó eredménye hogy a bmes képzésben a mûszaki menedzserek egy dolgot tanulnak meg igazán... kurvára gátlástalanul csalni és puskázni, vagy totálisan ignorálni bármilyen tudást, hanem eszetlenül bemagolni az összefüggéstelen információkat. És persze soha életükben nem is fognak bármi mûszaki dolog iránt érdeklõdni, hanem magasról szarnak az egészre. És persze még ezt a folyamatot csak erõsíti hogy az oktató meg nem veszi észre hogy mennyire szar az amit csinál és a hallgatók emiatt csalnak ahogy tudnak... ezért õ (az oktató) meg sztereotipiákat alkot és gyûlölni fogja a mûsz menedzser hallagtókat, és még szarabbul, még gecibben csinálja a tárgyat. És a körforgás eredményeként tényleg a képzés végére egy olyan embertípus jön ki aki kurvára nem ért igazán semmihez és plusszban minden tudással szemben teljesen közömbös és nem érdekli. A karrierben pedig ambiciózusan áttör mindenen gátlástalanul, elvek, ideák nélkül.