Infrastruktúra szakirányon inkább a rajzolós és beseggelõs anyag a több, szerkezetépítõn meg inkább statikázni kell.
Infrastruktúrán leginkább az út szakon, szerkezetépítõn meg a magasépítõ szakon szoktak a legtöbben diplomázni.
Munka szempontjából meg tervezés és kivitelezés közt van egy komoly törésvonal.
Tervezéshez kell a szakirányú végzettség, ezt általában a munkahelyek el is várják. Majd aztán két év munkatapasztalat után be lehet lépni a kamarába és igényelni a tervezõi jogosultságot, hogy önállóan tervezhess és írhass alá.
Kivitelezéshez nem annyira a szakmai felkészültség számít, hanem a talpraesettség, szervezõkészség. Nem igazán számít, mit tanultál az egyetemen, nem igazán arról van ott szó, hanem a kivitelezéssel kapcsolatos felmerülõ problémák gyors és hatékony megoldásáról. Két év tapasztalat után lehet igényelni a kamarától a felelõs mûszaki vezetõi jogosultságot, amivel már önállóan vezethetsz építkezést kompletten.
Munkahelyek szintjén... hát elég gáz a helyzet. Tervezés kényelmes meló, de nem vet fel a pénz. Kivitelben több a kess, de sokkal nagyobb a kockázat is, egyetlen elúszott munkán, elkésett kifizetésen borulhat egy kis cég. Nagyon hullámvasút a dolog.
Emellett érzésem szerint jelenleg több a mérnök, mint a munka, és elég kemény verseny van tervezés és kivitelezés szinten is, nem beszélve arról, hogy az sem mindegy, milyen politikai szelek fújnak.
Szóval nem egyszerû a helyzet, nagyon sok múlik a szerencsén is.
Mondjuk ez egy olyan szakma, amire amíg világ a világ, lesz kereslet, építkezni mindig kell. Sokféle különbözõ munkát lehet végezni egy építõmérnöki végzettséggel, ami amúgy nem egy rossz dolog. Külföldre is lehet menni, elismerik, sõt, értékelik ezt a diplomát külföldön is.
Nyelv szinten az oroszt nem tudom, mennyire keresik, szerintem a német kicsit keresettebb, esetleg még a francia. Angolul mindenki tud, az sok elõnyt nem jelent. De ez igazából 100% cégfüggõ, hogy ki milyen országgal van üzleti kapcsolatban.