ó, pártcsatlóshoz van szerencsém? melyik oldal? mindegy is. egykutya. az ellenségképpel rendelkezők a leginkább elveszettek, őket már nehéz megmenteni. (meg azokat is, akik nem rendelkeznek érvekkel.)
sima formállogika, még 100-as iq sem kell hozzá: a hatalom nekik munkát jelent, a munka pénzt, a hatalmat pedig úgy lehet megtartani, ha növelik a gazdasági mutatókat, amit az ember megérez a saját zsebén is.
bármi más is a célja egy politikai pártnak, akkor maga alatt vágja a fát.
jó, elismerem, hogy van pár agymosott, aki azt hiszi (mert elhitették velük, ld. agymosás), hogy van egy JÓ erõ, aki csak jót akar és van egy GONOSZ, aki direkt rontást akar hozni. aki józanul gondolkodik, az tudja, hogy csak jók vagy csak gonoszak vannak (nézõpont és paranoia kérdése).
de ezt remekül mutatja a 90-es évek óta a politika alakulása, amelyben felcserélhetõek a kormánypártok, a legtöbbnek nem sikerült úgy mûködnie, hogy az ember újabb 4 évet szavazzon meg neki.
(2004-ben ugyan sikerült egy baromi sok tanulsággal (pro és kontra) bíró kampány során az egyiknek megtartani a hatalmat, de a jelek szerint nem sokáig, mert a másik oldal következhet, ha nem rontják el nagyon az eddig profi módon művelt ellenzékiséget. de mondjuk épp ezért érdekes a magyar politika, mert benne van minden lehetőség, hiszem mindkét oldal (egyszerűsítsük le 2 oldalra a honi politikát az egyszerűbb gondolkodásúaknak), amellett, hogy olykor remek politikai döntéseket hoz, hajlamos hajmeresztő hibákat is elkövetni.