Hát igen, a fantasy tényleg rétegmûfaj. Sok ember nem is tudja, hogy mennyi ilyen könyv létezik és mekkora "történet" van bennük. (Jó, legyünk õszinték, van egy pár gagyi is.)
Mondjuk Martinon azért meglepõdtem (no 2000), talán Õkörülötte a legnagyobb a felhajtás, fõleg most, hogy az HBO sorozatot akar csinálni a regényeibõl.
Amiben nem értek egyet az a kis költségvetés. Pont az a fantasy halála. Pontosan a látvány, a nagyszabású történet, a "monumentalitás" ami szerintem eladhat egy fantasy-t. Erre tényleg jó példa a GYU. Brutál játékidõ, sztori, seregek, tájképek, zene, stb minden ami kell. És fõleg a kellõ idõ és alaposság (nem feltétlenül 100% könyvmásolásra értem, inkább arra, hogy odafigyeljenek a filmre és szívvel-lélekkel csinálják) Nekem nagyon ez jött le a GYU-ból és bizony meg is lett az eredménye.