Dehogy, rengeteg van még. Csak nem tudunk egyszerre több millió csillagot figyelni... Például a Kepler ûrtávcsõ az ûr egy pontját nézi, és kb. 150000 csillagot figyel, amelyek egy bizonyos típuscsoporton belül vannak (amelyeknél a legvalószínûbb az életre alkalmas bolygó léte). Ezen kívül van még több millió csillag csak abban a szegmensben (a CCD érzékelõk kb. félmilliót tudnak befogni), amit nem figyelnek, mert vagy túl messze van, vagy túl nagy, túl forró, stb.. És ez egy akkora terület, ami látszólag kisebb, mint a Hold negyede...
A bolygórendszerekbõl elsõsorban csak azokat vesszük észre ezzel a módszerrel, amelyek "élével" fordulnak felénk, tehát a bolygórendszerek nagy része eleve kiesik. A távcsõ két év alatt valamivel több, mint 2300 potenciális jelöltet észlelt, ezeket egyéb mérésekkel is meg kell erõsíteni még (ebbõl a 2300-ból 22 van megerõsítve jelenleg). A jelöltek kb. 5%-a Föld-méretû (kb. 200), ebbõl most az elsõ kettõt tudták megerõsíteni, de várható, hogy érkezik a többi is. A nagyobb ún. szuper-Földekbõl kb. háromszor ennyi van.
Jelenleg valamivel több, mint 700 exobolygót ismerünk kb. 600 csillag körül, tehát van még bõven mit átkutatni. Persze nem csak a Kepler foglalkozik ezzel, a Földrõl is sok megfigyelést végeznek, ill. ott van még az európai CoRoT ûrtávcsõ is, hasonló feladattal, de kisebb érzékenységgel. És ha megérjük, kb. 6 év múlva jön majd a James Webb is, ami már infravörös felvételeket is képes lesz készíteni az exobolygókról.