Elõször is, köszönet a jól megfogalmazott és részletgazdag cikkért.
A NASA vezetést nem feltétlen lehet hibáztatni azért, ha esetleg úgy tûnne, hogy túl konzervatív megközelítést alkalmaz mostanában. Rájuk is nagy nyomás helyezkedik a politikai vezetés felõl, kiváltképp a Bush adminisztráció 2004-es tervezete miatt, amiben ambiciózus tervek és elgondolkodások szerepelnek, de ezek sajnos nem párosultak eddig a megfelelõ anyagi háttérrel, sõt a politika se okvetlen támogatja azt. Ezek hiányában és az ezen a területen szûkösnek számító határidõkkel, nem is csoda a NASA hozzáállása, mivel nem merik megkockáztatni, hogy az esetlegessen nem eléggé kiforrott, tesztelt technológiák miatt, az új rendszer balesetett szenvedjen emberekkel a fedélzetén. A tesztelésekhez pedig ismét csak pénz kell, ami jelenleg nem áll korlátlanul a rendelkezésükre.
Az erõforrás kérdéssel kapcsolatban nem szabad elfelejteni, hogy a NASA feladatai közé nem csak az ûrrepülések tartoznak, illetve a bolygóközi küldetések. A 2009-es költségvetési évre elõirányzott mintegy 17.6 milliárd $-bõl, mindössze 5.7 milliárd $ jut közvetlenül az ûrrepülésekre, amibe beletartozik az ISS-re fordított összeg is. A maradék 12 milliárdot minden egyéb tevékenységre jut, ilyenek a mûholdas földi megfigyelések (meteorológiai, légköri megfigyelõ, stb), a felderítõ szondák fejlesztése, gyártása és vezérlése, valamint a kutatás. E mellé hozzávéve azt, hogy évrõl évre a kért forrásoknál kevesebbel kell gazdálkodnia a NASA-nak (ebben az évben közel 1 milliárd $-al kevesebbõl), már érthetõ a lassú fejlõdés, ami az emberes ûrrepüléseket illeti. Sajnos ez a terület természetébõl fakadóan hihetetlenül erõforrás igényes, mind anyagi, mind szellemi/emberi téren.
Az ARES család lehet nem lesz a tökéletes eszköz az alacsony orbitális pályára jutáshoz, vagy esetleges holdutazáshoz, de ez mégis több, mint amennyit ezen a téren a NASA 1973-óta képes volt felmutatni. 10-15 év múlva esetleg lesz olyan hajtómû, ami fele ekkora súllyal képes lesz kiadni ugyan azt a tolóerõt, de addig se lehet a kertben ücsörögve az eget bámulni.
Mindenképpen a NASA nehéz 10-15 év elé néz. Feladatai sokkal jobban bõvülnek, mint az arra fordítható erõforrások és ebbe még nincs is belekalkulálva a holnapi nap folyamán beinduló új, Obama adminisztráció elképzelései, tervei.
Annyi sejthetõ, hogy ha az Egyesült Államok gazdasági recesszióját, adócsökkentéssel és állami pénzekkel próbálják ellensúlyozni, az valószínûleg, megfog látszani az 2010 költségvetési évben a NASA-nal is.