a #345-ben lévõvel sajnos nem ezt írtad, lehet ezt akartad, csak nem ez jön le (bár utólag könnyû arra hajazni),hanem a denevérek létszükségének igénye....
hogy nem igazán hallgatsz, vagy találkozol valóban jó minõségû cd-vel, ez nem a te hibád, max a peched, ettõl még vannak jó hangú cédék, mint ahogy az sem szentírás, hogy minden jó,ami vinylen van, de azt is megértem, ha a (jó, audiophile) cd viszonylagos sterilsége téged zavar vagy hiányt kelt bármiben is, erre utaltam az analógos hangzás 'természetessége' kifejtõ résznél. szóval nincs ezzel gond, te ezt szereted....én meg egyiket sem, mivel se cédét, se vinylt nem hallgatok (csak elvétve, teszt jelleggel), mivel én a zenét már csak digitálisan tárolva hallgatok (nyilván sok analógos háttérrel megszólaltava) és nekem nem az számít mirõl szól....hanem hogyan, és ebben elsõsorban a rögzítés minõsége és a megszólaltatás körülményei számítanak, legkevésbé tûk, optikák vagy mechanikák....mindig is elismertem a vinyl minõségét, nem az átlagét,ami egy nagy hányás, mint a cd-éknél is, hanem az olyan vinyl lemezekét,amire úgy kerültek fel a hanganyagok,hogy azt élmény legyen hallgatni, na de ebbõl megintcsak annyira szokott kevés lenni,mint amennyi a hasonló minõségû cd-ékbõl.
remastered, eson, smcd stb. cd-ét nagyon keveset hallottam jól szólni (de hallottam!), azért hagyjuk már ezt a loudness kompresszió baromságot,mint általánosítást, nem tudom te miket és honnan véve hallgatsz, de egy normális stúdióban a remasztering rohadtul nem ebbõl áll, most nem akarok ide ömleszteni konkrétumokat, meg zenei példákat, de pl. a Sony mögött álló stúdiók komoly minõségû remaszteringet tudnak, nem úgy a lengyel és orosz ömlesztvények, melyek tényleg hulladékok töbnyire....részükrõl nem értem az erõlködést ezen a téren.