Csak a kapcsolatok számítanak. A legtöbb jó állás amúgy is bizalmi alapon megy, nem vesznek fel olyat, akit valaki, akiben már megbíznak, nem ajánl és nem vállal érte személyesen felelõsséget (ezzel ugye saját magát felajánlva biztosítékként). Persze NAGYON meg kell gondolni, hogy kiért tesszük tûzbe a kezünket. Én pl. többször megégettem a kezemet, ergó csak olyanért kezeskedem meló ügyben, akiben 10000%-ra biztos vagyok, hogy jobb/megbízhatóbb még nálam is.
Mindig elõször a csókosok jönnek, aztán az ismerõsök, csak aztán az utca népe. Így van ez jól.
Mégis kinek van szüksége olyan emberre, aki pár hónapot ellébecol a cégnél, esetleg pénzt is fektetnek bele (oktatás ugye), majd lelép, mielõtt bármi hasznot termelt volna, pláne elmegy külföldre, mert ez neki jó ugródeszka és amúgy is erre készült. Ha csak megsejtik, hogy erre készül valaki, már szóba sem állnak vele és ez jogos is.
Ilyen hozzáállással maximum tecsós árufeltöltõnek vesznek fel valakit, vagy annak sem...