Szerintem egy igazi férfi teljesen másképp viselkedik férfiak társaságában, meg a barátnõjével otthon.
És ez így normális.
Én meg rosszul vagyok az ilyen látványos személyiséghasadásoktól. Ismerõsöm az a barátnõjével már-már papucs, nyuszimuszi így, édesem úgy, bogárkám, kincsem és hasonló. A beszédstílusa is más, gyengéd, lágy, ami egy bizonyos fokig elmegy... De haverral minden második mondatát bazmeggel fejezi be, káromkodós-beszólogatós éntudomjobban hipermacsó... Az ehhez hasonló kétszínûség már ijesztõ, és fhujj.