Lehet, hogy paranoiás vagyok, de én sem tudom ezeket a gondolatokat mellõzni. féltékeny is vagyok, mert a legapróbb faszságokból az abszurd fantáziám által olyan megcsalásos és szaftos történeteket kerítek a nap bármely pillanatában ha éppen nincs nagyon lefoglalva az agyam, hogy talán nevetnél. És ezt én sem élvezetbõl csinálom, mert szar.
De ezeket mind magamban tartom. Finoman szoktam tapogatózni, hogy rájöjjek, hogy a történet amit kitaláltam ismét abszurd. Talán azért van, mert nem bízom senkiben. Soha. Tényleg senkiben és semmiben.
Visszatérve a témára: MINDENT igyekszek kideríteni az elõéletével kapcsolatban, hogy ne érjen meglepetés. Hogy fel tudjam térképezni, hogy a lány mennyit ér. Nem mondom, hogy szeretem ezt csinálni, mert ha olyasmit hallok, akkor szétcsapja az agyam az ideg, de szükségszerûnek érzem.
Másképp folyton paráznék, hogy nem tudom, mit várjak ettõl a lánytól, ha azt sem árulja el, hogy mi volt elõttem...
ha volt már kapcsolata, és nem derítettem ki, hogy mi volt, folyton fosnék hogy tripper, hiv fertõzés, stb. Addig nem feküdnék le senkivel, amíg nem tartom "normálisnak".
Sok kritérium, stb., ilyen vagyok, pedig talán okom meg jogom sem lenne rá, talán hülyeség. de mindegy. Ne az én elmém faszságairól beszélgessünk, sajnos alapból is eléggé kreatív vagyok.