kedves salsoul. még most az egyszer kifejtem neked a véleményem minden egyes támadási ponton. Puszta logikát fogok használni, és nem pakolok egymásra olyan szavakat, amelyeknek együtt csak hangzásuk van, értelmük nincs.
szerelem. Éltél már együtt egy lánnyal úgy, hogy tényleg szerelmesek voltatok egymásba? Nem csak szerettétek egymást.
Tudod a szeretet egészen más. Szeretet az, amit a családod, a barátaid iránt érzel, esetleg embertársaid iránt. A szeretet lehet teljesen önzetlen, a szeretet odaadó. És hogy miért? mert ha a fiúbarátod más lányokkal szórakozik, nem leszel rá féltékeny, hiszen feltételezem nem vagy buzi. A fiúk és a lányok viszont dugni is szoktak egymással, ezért vannak egymással kompatibilis testrészeink. Remélem idáig érted.
Van egy lány, akihez csak olyan szinten vonzódsz, hogy meg szeretnéd dugni. Megdugod. Elmegy, leszarod. Utánad az dugja, aki akarja.
Azért tudod csak így elengedni, mert nem köt hozzá semmi.
Nyers leszek, de tudományos tény: Miért ilyen a formája egy férfi nemi szervnek, miért ilyen alakú egy makk?
Már az õskorban is gyakori volt, hogy egyetlen nõre sokan rájártak. A férfi megtermékenyítõképesség hatékonyságát az evolúció azzal szûrte, hogy ezzel a formával a nõbõl, akibe beleélveztek már elõtte, a következõ férfi képes volt "kikaparni", és a sajátjával felülírni a dolgot. Mert már az õskorban is ment a verseny, és a legversenyképesebb adta tovább a génjeit.
Na most, hogy ez ne legyen ilyen egyszerû: Létrejött az emberben egy kémiai folyamat, melynek neve: szerelem. A szerelem lényege, hogy az adott nõt, mivel rendkívül ragaszkodott hozzá, a férfi igyekezett minden áron megvédelmezni, és mivel különösen vonzódott ehhez a gyönyörû ideához, úgy érezte, hogy ezt a nõt csak neki szánta az ég, és ha megpróbálta más férfi megdugni ezt a nõt, a férfi talán meg is ölte azt. A férfi nem engedte messze magától a nõt a törzs egyéb tagjaival privátban idõt tölteni, mert már akkor is tudta, hogy a férfi társainak egyetlen gondolata ha szép nõt lát, hogy miképp dughatná meg. Meg akarta védeni attól, hogy a génjeit netán más örökítse tovább ez által a nõ által, mert úgy érezte, ezt csakis neki kell megtennie. Mint mondtam, ezért már az idõk kezdetén öltek.
Ha a nõ nem szerette viszont, a férfi feleslegesen akarta maga mellett tartani, a nõ elment, vonzották más férfiak.
Ha a nõ viszontszerette, nem akart elmenni.
Azt akarta, hogy zárja egy kalitkába, hogy szeresse, hogy foglalkozzon vele egész nap, hogy ne menjen más nõkhöz, ez a férfi csak neki csináljon gyereket, mert ilyen tökéletes gyermeke egy ilyen férfitól pont neki kell, hogy legyen. Ez a szerelem lényege: a szerelem nem más, mint önzés, és minden lélegzettõl való védelmezés. Senki sem mondta, hogy a szerelem erõs rokonságban van a szeretettel. Szeretet az, amit akkor érezhetsz, ha elmúlt a szerelem. Az már lehet önzetlen, kivéve, ha erõs ragaszkodással, a másik megszokásával párosul.
De míg világ a világ, az ember a szerelmét valamilyen szinte ki akarja majd sajátítani. Nem úgy, hogy lekorlátozza teljesen a személyi szabadságát, és egyéb szélsõséges dolgok, hanem úgy, hogy ennek az õsi ösztönnek eleget tegyen: õ az én nõm, õt más férfiak hagyják békén.
Ha a lány nem örül rendkívül annak, hogy ez így van, és hogy ennyire féltik, óvják és szeretik, akkor a lány közel sem szerelmes annyira, mint a fiú. És ez fordított esetben is ugyanígy van.
Aztán jössz itt azzal, hogy sajnálod a barátnõmet, akit kalitkába zárok.
buta gondolat.
A barátnõmmel (tudomásom szerint) nagyon jól elvagyunk, és boldog mellettem, mert úgy szeret engem ahogy én õt, és ezért nincs ellenvetése, ha más srácoktól meg akarom õt óvni. Õ is aggódik és féltékeny, õ sem nézi jó szemmel, ha szerinte szép lány közelében vagyok.
Ez ösztön, a nõ és a férfi részérõl is. Felesleges bárkit sajnálni, mert JÓL érezzük magunkat így, és tetszik ez a tudat, hogy a másik szeretné, ha csak az övéi lennénk. Szebben ki sem lehet fejezni a szerelmet.
Ezzel a szabadság vs. szolgaság dologgal kapcsolatban:
manapság nagyon divatos lett úgymond "felvilágosultan", liberálisan, szabadon gondolkodni. Cselekedj úgy, hogy senkinek ne korlátozd a szabadságát, azét fõleg ne, akit szeretsz, legyen a te gondolkodásod is mindig szabad.
a nyugati média, a nyugati ezoterika, a nyugati "bölcs" tanítások min egytõl-egyig ezt sugalmazzák.
A probléma ott van, hogy a szabad akarat elve önmagában is egy ELV.
Egy elvhez vagy láncolva, a szabadság elve nem engedi meg neked, hogy néha NE legyél szabad. Szóval mégsem vagy szabad - mert tudod ki szabad igazán?
Aki megengedheti magának, hogy bizonyos helyzetekben ne gondolkodjon szabadon, és bizonyos helyzetekben korlátozni akarja mások szabadságát.
Mert õ annyira szabad, hogy szabadnak sem muszáj lennie. Ezen gondolkodj el.
És remélem érzed, hogy hová vezet a szabad gondolkodás, hogy hová vezet az, ha mindent megengedsz, arra hivatkozva, hogy az illetõnek jogában áll mindent önmaga eldönteni.
Egy elvtelen világhoz. Egyre több kurvához (hivatását tekintve és beállítottságát tekintve egyaránt, értsd, ahogy akarod), stricikhez, egyre több drogoshoz, egyre züllöttebb vidékhez, hazug politikusokhoz, korrupcióhoz, és az emberek IRÁNYÍTÁSÁHOZ.
Ugyanúgy beállsz a sorba te is, mint mások. Szélsõliberális maszlag folyik a csapból is, ezt nyomja a privát média, ezt olvasod a könyveidben: egy énközpontú világ tucattermékeit, amik mind arról szólnak, hogy hogyan ismerd fel önnön nagyságodat.
Már a tinimagazinok és tömegesen nyomják, hogy ha nem tudsz jól szopni, ha 15 évesen még szûzlány vagy, az ciki, és ha netán ki akar sajátítani a pasid, dobd egybõl, mert még fiatal vagy.
Ugye nem kell különösebben vázolnom a felnövekvõ generációt, érzed te is.
Az embereknek elvek szerint kell élniük. Az embereknek szükségük van korlátozásokra, és ezeket a korlátozásokat nem csak magunk, de az emberi kapcsolataink hasznára is fordíthatjuk.
Tanuljatok meg szeretni, és tanuljátok meg értékelni azt, ha valakinek olyannyira fontosak vagytok, hogy nem akarja engedni, hogy mással legyetek. És szeressétek ezt a helyzetet, mert ilyen az életben csak egyszer, szerencsés esetben talán kétszer van. És higgyétek el, ez ad neki értelmet. Ezáltal érzitek csak, hogy összetartoztok valakivel úgy igazán. A mai nyitott kapcsolatok világa ezt minden bizonnyal nem fogja nyújtani nektek.
És egyébként is: férfi legyen a talpán, aki el tudja fojtani erõszakos gondolatait, ha a szerelme éppen más férfiakkal van. Õsi ösztön, amirõl az elõbb beszéltem: örülnötök kellene neki, ha valaki így érez irántatok, és fordított esetben: én örülök. A barátnõm NE hagyja, hogy más lányokkal szórakozzak, ne nézze jó szemmel, ha más lányokkal jól elvagyok, hanem szeressen, és akarjon magának. Hogy érezzem, hogy mi fontos neki, és hogy érezzem: vannak még elvek a világon.