Ezért megyek át méhecskébe, és sorra felkeresek minden virágot :)
Írok egy levelet - ami éppen eszembe jut -, és az arra érkezõ vagy nem érkezõ válasz jobb minden adatlapnál. Úgy néz ki, ezek a netes társkeresõk így mûködnek - hiába minden csodás elképzelés ...
Sokszor tapasztaltam, hogy vissza se írnak, vagy ha jutunk is pár levélváltásig egyszer csak már nem írnak vissza semmit.
Azok, akik visszaírnak nagyon kevesen vannak. És fõleg azok nagyon kevesen vannak, akik képesek bármilyen nemleges választ visszaírni.
Meg szerintem mindenki nagy elvárásokkal és rózsaszín felhõkkel regisztrál. Hip-hop majd minden jól alakul. Az egész egy teljesen szerencsétlenkedõ rendszer, amiben mindenki kerül minden szerencsétlenkedést, holott ennek a szerencsétlenkedésnek a közös végigvitele után lehetne csak igazán ismerkedni.
Elsõre én nem tudom milyen levelet lehetne írni, ami nem egy rakás szerencsétlenség.
Olyan ez mint a tánctanulás is. Ha a kezdeti szerencsétlenkedést nem viszed végig, akkor nem fogsz megtanulni táncolni. És igen, az elsõ idõszakban lehet elestek, megtapossátok egymást, de mégis ezen keresztül visz az út csodás dolgokhoz.
Ezen túl - lévén, hogy az isten háta mögött lakok - a nagy távolságok okoznak nagy problémát. Akivel valami tényleg alakulna is, az rend szerint az ország másik felében lakik :)
A másik meg, hogy aki hozzám illõ korban, az még tanul, és ez szintén gubancot okoz - eltérõ életszakaszok problémája.
Annak ellenére, hogy magasságom miatt 175+, nem ritkán 180+ kerestem lányt, és ez tizedelte a szóba jöhetõk halmazát, havonta két komoly érdeklõdés mindig akadt. Az én esetemben ez a felkeresések kb 20%-a.
Alacsonyabbaknak sokkal jobbak az esélyeik.
Szóval nem egyszerû. Ki kell tapasztalni, hogy hogy mûködik
A mesés rózsaszín ködös, mindenféle elvárásos megközelítés mindenképpen bukó.