Lehet, de én mégsem választanék olyan életet, amiben kb nem megengedett a boldogság. Legalábbis nekem barátok, szerelem, szórakozás: ezek jelentik a boldogságot. Egy pap elvileg nem lehet szerelmes....
Persze ezt nem igazán tartják be. A "mi papunk" fiatal (32 éves), tök jól néz ki, és már egy csomó nyílt ajánlatot kapott. Gondolom nem egyet el is fogadott. Ami teljesen érthetõ, de ha nem lenne pap, nem kellene ezeket titokban csinálnia. Nem lenne sokkal egyszerûbb? Megéri ez valakinek?