Szóval az Apollo1-nél egy kisebb kábel bibi okozta a tûzet + a leéget panel mögött beszerelve találtak egy csõkulcsot. 86-ban a Chalenger lezuhant egy O-gyûrû hiba miatt.. Pár éve a Columbia veszett oda a szigetelés leválás miatt (amit egyébként már az elsõ útján mejegyeztek, de még sem történt semmi).
Namost ezek az eszközök dollár milliókba kerûlnek. Eléggé vitzes összehasonlítani egy 1-2millió doláros autó fejlesztést egy olyan eszközzel aminek a gyártási költségei a több száz millió dollára rúgnak és akkor még a fejlesztésbe feccõlt zsét nem is számoltuk. Szerintem milliárdos nagyságrendett hasonlítgatnak itt millióshoz...
Továbbá: már csak azért is oda kell figyelni az rakétáknál meg míg egy szar autó max. 1-2 esetleg 30-40 embr életét veszélyezteti, egy lezuhanó rakéta komplet várorészeget tehet semmivé.
ami meg a NASA agyjárását illeti: több ezer dollárt költöttek olyan tintára és papírra ami a világûrbe is müxik jól (ui. nincs gravitáció). A szovijeteknél azért ennyire nem volt felesleges a pénz: papír, ceruza. Kb.5dollárból meg volt.
De elõhozhatom a vikinget is: az szépen függõlegesen szált le. Az úkeresõnk meg pattogott mint a nikkel bolha és a kijelõlt területtõl kb. 20km-re állt meg. (közben agyon csapott 34 marsi kolóniát :) ) Szóval ennek fényében simán elképzlehetõ, hogy csak a biznic van a háttérben: anyagtakarékosság, így több marad a vezuetõségnek. 50 éve még számítógépek sem voltak. Most meg eléggé nehez találni helyett ahhol ne lennének... 50 év alatt eljutottunk oda, hogy nincs egy normális rakétánk amivel a Holdig eljutnánk. (a SaturnV okosságok interkontinentális ballisztikusokká lettek átalakítva anó)