Én is pont az emberi gyarlóság bele nem számítását véltem felfedezni a társadalmi rendszerekben. Ezzel tovább gondolkodva felmerül a kérdés, hogy egyáltalán lehetséges-e olyan rendszer, ahol az emberek esendõsége is beleszámítható?
Sztem leszûrhetõ a következtetés, h ha vmilyen rendszert emberek alkotnak/mûködtetnek, akkor mindig elõfordulhatnak visszaélések. Ezekre pedig kitalálták, h legyenek olyanok, akik õket felügyelik. De akárhogyan is igyekeznénk, akkor elvileg mindig az lenne, hogy az egyik "felügyelõ társaságba" korrupt elemek kerülhetnek. Ha pedig egymást ellenõrzik, akkor abból "káosz" lehet, mindig egymást mószerolják be.
Ha az eddigi felvetés igaz, akkor az emberek nem is képesek "tökéletes" társadalmat létrehozni.
És ezekbõl gondolom, h akkor, ha megoldanánk a korruptság, romlottság problémáját, akkor már az állammal kapcsolatos problémákat is könnyebben megoldhatnánk.
Az 1. kommentem(#60) is ezekre alapozva írtam. Annak a kommentnek a tartalmát tekintve: az 1. fele afféle javaslat lett volna, hogy az átlag ember, aki igazából nem is akar a témába belemerülni, ahelyett hogy tiltakozna, meg megmondaná, h mi a rossz és szerinte mit hogy kéne, ahelyett inkább mivel volna célszerûbb foglalkozzon, hogy építse/segítse a társadalmat, beleértve a saját életét is.
2. fele pedig: inkább igyekeztem rövid és tömör kérdéseket felvetni, hogy olvassam mások véleményét, álláspontját a témákkal kapcsolatban. Elvégre "óriások vállára állva könnyebben láthatunk messzire", vagyis több nézõponttal könnyebb az igazat megtalálni.