A különféle diszkriminációkat én nem utasítom el élbõl, sem a pozitívat, sem a negatívat.
Azt gondolom viszont, hogy nem az olyan FAFEJÛ pozitív diszkriminációra van szükség, mint amit a mostani kormány is tervez (és a korábbiak is követtek), hogy egyszerûen csak leviszik a ponthatárt az egyetemi felvételin a cigány jelentkezõk elõtt (ilyen alapon egybõl diplomát is adhatnának nekik, imígyen növelve a cigány diplomások arányát), hanem AZ ELÕZETES TANULÁSBAN KELL SEGÍTENI õket. A felvételin pedig jussanak be azok, akik a legjobbak.
Az én rendszeremben nem kellene attól tartanod, hogy egy cigány szakember tudása bármiben is elmarad majd a nem cigányétól.
"A cigány gyerekek általad említett lemorzsolódása épp emiatt következik be, mert hiába tud valaki lexikális tudást felhalmozni, ha utána nem lépes csapatmunkára."
Ezt aranyosnak találom, mert nem úgy rémlik, hogy a lexikálus tudásuk általában kiemelkedõbb lett volna. Egyfajta "csapatmunkára" még inkább láttam.
Ha már hoztál egy indiai példát, én hozok agy pakisztánit. Pár napja még Svédországban voltam, a Lund-i egyetem egyik laborjában (MAX-lab, elektron szinkrotron). Ott meglehetõsen nemzetközi a személyzet, volt pl. egy pakisztáni fickó is, akivel idõnként vicces momentumokat is megbeszéltünk. Elmondta pl., hogy azért akarta a doktori címét mindenáron egy MÁSIK svéd egyetemen megszerezni, mert a Lund szót sokan "lond"-nak ejtenék a hazájában, és ez a legelterjedtebben használt nyelven hogy úgy mondjam, a férfiak legnagyobb becsben tartott szervét jelenti :-). Szóval a kultúrák és a nyelvek különbsége furcsa preferenciákat eredményezhet.