Szerintem a társadalomban a rendszer szintû problémákat fõleg az okozza, hogy olyanok (is) hozzák a rendszert érintõ döntéseket, akik nem értenek hozzá, vagy nem is a társadalom érdekei szerint akarnak eljárni. Ez amúgy a demokratikus berendezkedés egyik legsúlyosabb gondja, ugyanis a demokrácia nevében olyankor is erõltethetik az egyenlõség eszméjét, amikor nem szabadna. Mert ugye vannak TÉNYKÉRDÉSEK (szakmai kérdések), ahol nincs helye a demokráciának, és vannak a jövõre vonatkozó szabad választási lehetõségek, ahol viszont VAN.
A felzárkózás témájához tartozó ténykérdés pl., hogy hiába zárjuk össze a legkiválóbb nem cigány diákokat a nem éppen olyan kiváló cigány fiatalokkal, elõbbiek nem fogják tudni magukkal húzni az utóbbiakat. Ha történik valami, akkor az csak a fordítottja lehet, amiként a falusi (vagy dakota?) ember sem igen lát példát arra, hogy a zsák krumpli közé kevert rothadó szemek megjavulnának a többiek hatására - inkább mindegyik megrothad.
Elõrehúzó hatás csak hasonszõrûek között van, amikor a másik követése reálisnak látszó lehetõség - és még ilyenkor is csak ritkán. Ezért az elsúlyosbodott problémáknál az elhatárolás a legfontosabb teendõ, hogy ne nõjön a baj (ezt a szegregációt manapság bûnösnek tartják), aztán kit-kit hozzá hasonlók osztályaiba kell helyezni, azzal a lehetõséggel, hogy a fejlõdése függvényében magasabb osztályba léphessen. Mindez réges-régen kitalált dolog, és még a teljesen politikamentes játékok készítõi is tudják (lásd pl. QuakeLive).
Nyilván sok egyéb példát is lehetne hozni. Azért inkább csak annyit jegyeznék meg, hogy egy viszonylag kis probléma is igen nagy bajt okozhat, ha makacsul félrekezelik.
Illetve még1 megjegyzés. Demokráciában a mégoly gazember politikusokat is mi helyezzük a hatalomba (közvetve vagy közvetlenül), mert bevesszük azt a demagóg dumát (összetevõi: 99 százalék lényegtelen igazság és 1 százaléknyi lényeges, de elbújtatott hazugság - jól felrázva, nem keverve, majd ízlés szerint tálalva), amit kimondottan ebból a célból alkottak meg. Ezért nemcsak a társadalom befolyásolja az egyének civilizációs szintjének alakulását, de az egyének civilizáltsága is a társadalom további fejlõdését.