A véletlen szerepe az emberi tervezésben sem az, hogy egy zsák alkatrészt nyomás alá helyezünk, és ekkor - egyszer csak véletlenül - kiugrik belõle a svájci óra. A véletlen 1 lépésben csak elemi szintû újdonságot tud produkálni (a konkrét nagysága függ a felhasznált elemek nagyságától). Egy valamirevaló bonyolultságú új dolog létrehozásához a VÉLETLENSZERÛ és a TÖRVÉNYSZERÛ események SAJÁTOS ÖSSZJÁTÉKÁRA van szükség. Külön-külön egyik sem elégséges. (A tiszta törvényszerûség csak korábbi önmagát tudja megismételni, a tiszta véletlen pedig csak helyben topogó változásokat eredményez.)
Hogy milyen módokon lehet kombinálni a véletlenszerût és a törvényszerût, arra nézve akadnak különféle lehetõségek, de ezekre mindenesetre csak olyan ember jöhet rá, aki a véletlenszerût és a törvényszerût is reális létezõnek, és ezért kombinálhatónak fogja fel. Feltehetõen már Darwin elõtt is akadtak emberek, akik eszerint gondolkoztak, de a Darwint megelõzõ századokban a tudományban eléggé eluralkodott a "világon MINDEN törvényszerû" felfogás, ami úgyszólván lehetetlenné tette, hogy a tudományos elméletekben a véletlent egyenrangú félként figyelembe vegyék a törbények mellett. Darwin HATALMAS érdeme, hogy az általa felfedezett evolúciós mechanizmus mûködõ szerves egységben mutatja e 2 dolgot. Mindez azért is érdekes, mert az "emberiség agya" még nem állt rá az önmûködõ dolgokra (bár gõzgép már volt). Az evolúciós mechanizmus is mûködik, akár csak egy robbanómotor (ez késõbbi találmány).
Amikor emberként tervezünk pl. egy hidat, akkor mi is evolúciós úton járunk el:
1. Elõször is, hidat leginkább csak olyanok terveznek, akik már láttak hidat. Elsõ körben igyekszünk a már látott hidat REPRODUKÁLNI.
2. Azonban a reprodukcióban lehetnek egyrészt másolási hibák (MUTÁCIÓK), másrészt kisebb szándékos változtatások is.
3. Egy-egy körben túl sokat nem érdemes változtatni, mert esetleg a híd leszakad, és nem is fogjuk tudni, hogy miért.
4. Az elõzõhöz képest kissé módosított hidat tehát kipróbáljuk. Ha rossz elvetjük, ha jó a további tervezéshez MINTAKÉNT felhasználjuk (SZELEKCIÓ). (Vagy visszaugrás az 1. pontra.)
5. Gyorsíthatjuk a folyamatot különféle trükkökkel, pl. ha a kipróbálandó hidat kisebb méretben építjük meg (modellezés), vagy ha ezt egyenesen számítógépben tesszük (szimuláció), vagy ha a (véletlen) módosításokat is automatizáljuk (Monte-Carlo), stb.