Ha megengeded, én csak a #209-es üzenetedre reagálok, mert a #210-es ennek a mutáció nélküli másolata, s így evolúciós szempontból nem jelent mérhetõ nagyságú elõrelépést :-)...
"... Akkor a te példádból az jön ki hogy nincs véletlen.:)"
Ez NEM IGAZ! Az én példám szerint, ha pusztán a szigorú törvényekbõl indulunk ki, akkor a világnak változatlanul állandónak kellene maradnia. Nem lehetne benne semmiféle bizonytalanság, semmiféle határozatlanság. Csakhogy van! Látjuk, hogy van. Ezért a világ egyszerûen nem lehet olyan, hogy szigorú törvényekkel maradéktalanul leírható legyen. A törvények nem vonatkozhatnak teljes pontossággal és hézagmentesen mindenre. A törvények bár önmagukban pontosak, éppen ezért nem vonatkozhatnak a valóságra egzaktul. A világban kell léteznie olyasminek is, amit nem törvények írnak le, amelynek nincs elõre megjósolható eredménye, amely elõre kiszámíthatatlan. (Vagy ha így jobban tetszik: ha az Univerzum teremtett dolog, akkor a teremtése még NEM FEJEZÕDHETETT BE.) Persze megtehetjük, hogy a pontosan érvényesülõ törvények helyett eleve pontatlanul érvényesülõ törvényekrõl beszélünk. De a tapasztalás szerint kalkulációknál ez nem sok haszonnal jár, eredményesebbek vagyunk, ha szétválasztjuk a pontos törvényeket és a határozatlanságot eredményezõ véletlen tényezõt.
"Ugyebár amikor létrejön egy sejt szintü osztódás, akkor a 2 másolat azonos genetikai "programot" kap"
Ez NEM IGAZ. Már maga a másolódás sem mûkõdik teljesen pontosan, már itt is megjelenik a véletlen hatása. Az utód sejtek genetikai programja késõbb még külõnbözõbbé válik, ahogyan egyéni életük is külön utakra kerül.
"... DE ha a "hiba" pozitív a túlélés szempontjából, akkor az eredetit kiszoritva elterjedhet, vagy kiszorítás nélkül külön tipussá válva új "fajt" ill. fajtát eredményezhet."
IGEN, ez IGAZ. Bár megjegyzendõ, hogy egysejtûeknél is nagyon ritka az ilyen súlyú pozitív változás. A genetikai változások többnyire károsak, vagy közömbösek.
"Kérdezhetnéd hogy a másolási hiba véletlen mûve vagy sem. "
A kérdés jogos és fontos, de a kreacionisták rendszerint erre is helytelen választ adnak. (A Tiédet majd ezután olvasom el.) Az evolúcióelmélet nem azt definiálja, hogy a replikációnál feltétlenül véletlen eredetûek legyenek az eltérések, mert csak annyi kell, hogy legyenek ilyen eltérések, bármi is az eredetük, akár a vak véletlen. (Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a másolódás folyamatát a törvények és maga az élõlény is befolyásolja.) A replikációt leginkább zavaró hatások egyébként nem a mindenféle sugárzások, hanem a nem (jól) szabályozott kémiai hatások.
"Egy atom eletronokból protonokból és neutronokból áll. (punktum nincs bontás távább)"
Ezt nem tudom miért gondolod (ráadásul "punktum").
"Nocsak..a törvény sem biztos hogy abszolút pontosak? :)"
Feltalátad a spanyolviaszt :-). A törvények maguk lehetnek abszolút pontosak, de akkor az érvényességük nem lesz az. (Lásd fentebb.)
"HÁT akkor ha minden "törvény" ennyire megbízható, akkor jólnézünk ki."
A tapasztalat szerint mégis elég jól tudunk velük manõverezni. De nem úgy, hogy abszolút pontosan teljesülõnek tekintjük õket, ha egyszer nem azok, hanem figyelembe vesszük a lehetséges eltéréseket is.
"Ugye mi az idõben lineálisan és egy irányban haladunk. "
Ez sem igaz teljesen pontosan.
"Másik.. tudok hozni arra példát hogy a megtörtént is változik."
A "megtörtént"-et én nem szeretném így értelmezni. (A megtörtént eseményekrõl való jelenbeli vélekedés más kérdés.)