Hát én ugyan nem olvastam a Bibliát, de azt mindenesetre õszintén csodálnám, ha fekete-fehéren le volna benne írva, hogy az evolúció az nem létezik.
Olyan utalásra viszont emlékezni vélek, hogy pl. nõ sem létezett mindig, hanem csak utólag lett teremtve, ráadásul nem is a semmibõl (amint azt egyesek elvárnák a teremtõ Istentõl), hanem Ádám egyik oldalbordájából (állítólag). Vagyis fölhasználta korábbi teremtményét, Ádámot, akit (legalábbis a sejtek szintjén) mintául használt. Röviden: lemásolta Ádámot, némi módosítással, aztán még egy útmutatást is adott, hogy "szaporodjatok és sokasodjatok", vagy valami hasonló. Szóval minél tovább gondolkodom ezen a dolgon, egyre kevésbé látom, hogy a Biblia hogyan is cáfolná elvi szinten az evolúciós mechanizmust.
Sõt, ha már itt járunk, leírok egy (elismerem, teljesen Sci-Fi) elképzelést, amely azonban arra jó, hogy rávilágítson: lehetséges a Bibliában leírt eseményeket tudományos szempontból is értelmezni - persze nem szó szerint. A hívõk nagy részének esetleg nem sokat jelent egy ilyen értelmezés lehetõsége, mert hiszen õk jól megvannak a szó szerinti (avagy az egyház, avagy kedvenc papuk, avagy a Pápa) értelmezésével.
Nos, tegyük fel, hogy volt valaha egy fejlett technikai-tudományos civilizáció, amelynek tagjai (mondjuk egy nukleáris háborúban) szinte teljesen kipusztultak. Populációjuk mindössze néhány (esetleg csak egyetlenegy) fõre apadt, és szaporodóképes nõ egyed meg egyáltalán NEM IS MARADT. De volt egy hozzájuk hasonló, csak éppen biológiailag alacsonyabb fejlettségi szinten álló egyéb emberszabású faj, köztük nõstények is. Ez a fejletlenebb faj sajnos annyira eltért, hogy termékeny közös utód nemzése nem volt lehetséges. Pech. De most jön a tudomány:
Az õsi civilizáció megmaradt képviselõje kisütötte, hogy klónozni azért még képes önmagát, ha felhasználja a fejletlenebb faj nõstényeinek petesejtjét, pontosabban annak citoplazmáját, amelybe beülteti a saját maga TELJES genetikai állományát, majd az osztódni kezdõ zigótát beülteti egy nõsténybe. Így tehát saját maga klón szintû reprodukcióját ezzel megoldotta.
De még nem elégedett meg! További génmanipulációs ügyeskedésekkel elérte, hogy az újabb zigótából hiányozzon az Y kromoszóma, cserében pedig beépített egy második X kromoszómát is, így az újabb "klón" immár NÕNEMÛ lett. Saját maga nõi mása!
Ezek után az emberek szaporodása a szokványos (de remélhetõleg nem megúnt :-) ) úton is újra lehetségessé vált.
Késõbb egyszer, amikor az utódai már nagyon elszaporodtak, bizonyos didaktikai okból szükségesnek találta, hogy újra klónozza önmagát. Ezúttal azonban már emberi béranyát is használhatott (egy Mária nevezetût), aki még szûz volt, hogy ezzel is garantálva legyen: a gyermek nem más férfitól származik, hanem közvetlenül tõle, másrészt bár Mária világra hozta a gyermeket (bizonyos Jézus nevezetût), az mégis teljesen tõle származott, nem pedig fele részben Máriától. A megszületett Jézus így egyrészt a fia, másrészt genetikai értelemben azonos is vele. Jézus joggal mondhatta, hogy õ fia is az õ teremtõjének, de egyben azonos is vele.
Mindez persze csak fikció :-). Nem mintha hasonló dolgok nem történhetnének meg legalább a jövõben...