Teljes jogú polgárok: A homoioszok. Ahhoz, hogy ebbe a csoportba tartozzon valaki, apjának, és anyjának is homoioszosznak kellett lenni, és csakis a legidõsebb fiúnak kellett születnie. Õ örökölte apjától a klaroszt.
Részleges polgárjogú személyek:
A hüpomeiónok spártai születésû polgárok, másodszülöttek, akiknek nem jutott klarosz. Esetleg, ha a bátyjuk meghalt, akkor elõrébb léphettek.
a mothaxok törvénytelen gyerekek voltak, akik a teljes jogú polgárok módjára kaptak kiképzést és teljesítettek katonai szolgálatot. Ezek többnyire az elsõ két csoportból és valamilyen egyéb szabad ember gyermekei voltak.
A treszanteszek olyan spártaiak voltak, akiket kizártak a teljes jogú polgárok (homoiosz) közül, mivel a harctéren gyáván viselkedtek. Nagyon kevés volt belõlük, mert elvárták tõlük az öngyilkosságot, illetve többnyire elvándoroltak.
A trophimoszok perioikoszok vagy külföldiek gyermekei voltak, akik spártai nevelésen mentek keresztül. Fõleg a késõbbi idõkben nõtt a számuk, mivel a hadsereget velük egészítették ki.
A neodamódészek hoplitaként való szolgálatáért felszabadított helóta volt az ókori Spártában. Tulajdonképp veterán rabszolgakatona.
A nothoszok is törvénytelen gyerekek voltak, de õk nem kaptak spártai nevelést.
Körüllakók:
A perioikoszok, szabad, saját településeiken autonómiával rendelkezõ népcsoport voltak. Adót fizettek, de lehetett tulajdonuk is (földtulajdon is).
A szkiritészek a spártai állam határán, Szkiritiszben lakó, a perioikoszokéhoz hasonlítható helyzetû csoport voltak.
Rabszolgák
A helóták az ókori Spárta földmûvelõ, Az állam tulajdonába tartozó, a poliszban politikai jogokkal nem rendelkezõ rétege voltak. Néhányat idõnként kiegészítésként besoroztak a spártai hadseregbe, ezek ha túlélték a katonáskodást, (60 éves korukban mentették fel õket is) elismerésként neodamódész státuszt kaptak.
A duloszok adható-vehetõ rabszolgák voltak, a polgárok tulajdonai.