"de azt egy laikus is látja, hogy ahogyan a természetben lévõ urán bomlásakor felszabaduló energia csak nagy tömegeknél jelentõs, ugyan úgy a fúzióból sem lehet "konyhai módszerekkel" energiát nyerni."
Fuzios reaktort kesziteni viszonylag konnyu, csak stabilan tartani nem. http://en.wikipedia.org/wiki/Polywell A Bussard fele polywell reaktor peldaul egy hibrid electrostatic/electrodinamic confinement rendszer, ami akar hazilag is megepitheto. Hatranya, hogy megfelelo hutes es iranyitas hianyaban nagy valoszinuseggel leolvasztja magat. Ennek az elvnek az elektrodinamikus valtozata epul iter neven a franciaknal. Mindket otlet jo, csak a Bussard fele sokkal kisebb meretekben megvalosithato, es ugyanakkor kikuszoboli a Farnsworth fele tisztan elektrosztaikus fusor rendszerek azon problemajat, hogy a plazma allandoan nekiutkozik a gyorsito racsnak.
A fuzios technologia alapja ugyanaz a reszecskegyorsito rendszer, amiket az ionhajtomuvekben is hasznalunk, csak itt nem a meghajtas, hanem az utkoztetes a cel. Mig az iter rendszerben egy iranyba aramlik a plazma, addig a Bussard fele megoldasnal tobb egymast metszo palyan halad, ezaltal alacsonyabb energiaszinteken (kisebb sebessegnel) is letrejon a fuzio. (lasd spec relativitaselmelet)
A Bussard fele fuzios rendszre egyik lehetseges valtozata lenne az impulzusmodulaltan hajtott binaris megoldas, ahol csak ket linearis gyorsito van egymassal szembe allitva, mint a Farnsworth fele elso megoldas (a Hirsch fele modositasok elott), viszont itt elektrosztatikus helyett elektrodinamikus gyorsitassal. Amennyiben szupravezeto magneseket hasznalnak, akkor a befektetett enegia alacsonyabb lehet, mint a fuziobol nyert. A megoldas hatranya, hogy a kinyerheto energia jo resze nem termikus, hanem optikai tartomanyban van (a reakcio vilagit mint a nap), tehat nem hagyomanyos termikus energia atalakitasra van szukseg, hanem gyakorlatilag optikai/elektromos konverziora van szukseg. (azaz 'napcellakat' kell a reaktor belso oldalara tenni) A folyamat egyebkent meg kis mertekben is eleg meleg, ugyanis ha a fuzio teljesen hideg formaban jonne letre, akkor nem keletkezne plusz energia. A legtobb hidegfuzios kutatas is csak arra epit, hogy a rendszer szobahomersekleten mukodik, marpedig a polywell fuzios reaktorok is azon mennek, eppen az a gondjuk hogy nagyon gyorsan tulmelegednek. Egyebkent az, hogy mi a hideg es a meleg fuzio, csak annyit jelent, hogy hogyan allitjuk elo a deuterium plazmat. Ezt lehet termikusan es aramot hasznalo ionizacio segitsegevel is.
A cikkben leirt kiserletben jo esellyel csak egy a termeszetes izotop bomlasbol szarmazo neutron lokott meg ket fuzionalni kepes atomot, ami gyakorlatilag ugyanaz a modszer ahogy a hagyomanyos hidrogenbombakat is beinditjak, csak spontan neutron forrassal, de semmikeppen nem nevezheto onfenntartasra kepes, kicsatolhatoan pozitiv energiamerlegu folyamatnak.