A mobilszolgáltatás hasznossága a biznisz szempontjából a jövõben megkérdõjelezhetõ: az elmúlt két évtizedben valóban javított a munka szervezõképességén, de akiknek, valóban szüksége van rá, az ma már a dzsungelben is hozzájut a mobilhoz, nyugaton meg minden zsebére jut egy. Az afrikai kávészedõ munkásnak minek a mobil? Hogy a fõnök SMS-ben közölje, most eheti meg napi tányér levesét? Ettõl fog boom-olni a fejlõdõ piac? Ott sokszor olcsóbb a mobil már ma is, mint európai országokban.
A mobilnak a tömegeken át a bizniszre gyakorolt hatása még ma is 95%-ban az alapszolgáltatásban rejlik: beszédben. Ebben a maximumot a telefónia már mindenhol elérte. Innentõl amit nyújt, az a szórakozás és a személyes kapcsolattartó képesség javítása, aminek gazdasági haszna nem sok, viszont más területeken megtermelt pénzbõl fizetik, nem a mobil által elért hatékonyság-javulással. A levélben vázolt nagyívû programokkal évtizedek óta kísérleteznek olyan országokban, ahol mindenki zsebében ott lapul a 3G-s telefon, és valahogy mégsem forradalmasították az egészségügyet és a civil társadalmat ott sem, az interneten meg pornót nézegetnek.
Magyarán ha minden dzsungellakónak és kínai melósnak adunk mobilt, az feltehetõleg semmit sem segít a fejlõdõ országokon azonkívül, hogy a levelet aláíró mammutok az õ zsebüket is könnyebben fejhetik.
A gazdaság felfuttatása a telekomon keresztül persze nem teljesen butaság. Sok találmány hozott létre új iparágakat a semmibõl, például az autó, amelyek képesek átrajzolni a gazdasági térképeket. A mobil is kielégít egy régóta létezõ emberi igényt, a bárhol bárkivel beszélés igényét. Viszont nem tiszta, hogy fel tud rá épülni egy üzemanyag-iparral, autós közlekedéssel összemérhetõ szolgáltatás-háttér, vagy örökre megmarad a népek néhány ezer forintos havi kiadásának, kártyásan. Persze az aláírók ezt szeretnék, de akarni nem elég.
Igény, az van rá a fejlõdõ országokban is. Ezért fejik a multik a politikát: adjátok most nekünk ingyen a lelketek (frekvenciáitok) az örökkévalóságig, és mi garantáljuk, hogy a polgáraitok erre a narkóra költeni fognak. Mi persze közben szép hasznot zsebelünk be, és közben arról költünk szép verseket, hogy hogyan fogja ez majd forradalmasítani az országaitokat. Egyszer. A jövõben.
Pedig nem kéne az államot engedményekre kényszeríteni, aki vissza akar valamit emelni az évtizedes extraprofitokból a frekvenciadíjakon keresztül. Van ennek tiszta módja is. Ha lesz rá igény és mûködik a technológia, majd szépen kialakul a szuper mobilos egészségügy. Elõször lássuk a fejlett nyugati országokban, hogy megy. Addig nem sietünk sehová.