és ha megmagyarázná az elektronokat, akkor a kvarkokat is meg kéne, aztán meg a szubatomi részecskéket stb stb. na és azok honnan vannak?
õsrobbanás? és az honnan van? valami felsõbbrendûtõl, istentõl! na de az honnan van? :D
de lehet h nem az van h létrejött valamikor, hanem mindig is volt :D
most minek ebbe belemenni?
nem tartom kizártnak h van valami felsõbb energia, hatalom, akármi amit nem tudunk felfogni.
de hogy könyörögjek neki? nem hinném h így mûködik
mások máshogy gondolják.
én speciel nem látom azt h akik istenhívõk nekik sokkal jobban mennének a dolgok.
na de kanyarodjunk vissza a fõtémához. hogy akkor van e valamiféle élet a halál után?
merthogy mi is következik a fentebb írtakból?
semmi :D
az a gondolatmenet, hogy az van a halál után ami születés elõtt volt, tényleg hibádzik.
ugyanis attõl még h nem emlékszünk rá h lett volna valami attól még lehetett.
mert pl vannak esetek amikor az embernek kiesik a memóriája, pár nap, vagy csak pár óra. akkor még teljesen tudatuknál voltak, éltek, cselekedtek, gondolkodtak. másnap már nem emlékeznek rá de attól még _megtörtént velük_ mindaz amire nem emlékeznek. (de ha pl jól bebaszol, bármikor kísérletezhetsz a jelenséggel :D csak akkor a "teljesen tudatuknál voltak" és a gondolkodtak rész nem igaz teljesen, de pl balesetnél más a helyzet)
Nos tehát az aktuális pillanatban, egy ember személyisége nem más, mint amire emlékszik, átélt, tapasztalt. az lehet h mások emlékeznek rá de az más kérdés.
így tehát az ember és az általa látott világ minden pillanatban változik, én is más ember lettem mint még mikor nem írtam le ezt a sort. de emlékszek rá milyen voltam akkor. most még :D
Tehát mivel nem emlékszem arra ami születésem elõtt volt, az nem én vagyok. De még arra sem emlékszem amikor már 1-2 éves voltam. És már nem is vagyok az aki 1-2 évesen, kikérem magamnak :D
Tehát lehet h éltem "én" a születésem elõtt, de az már nem én voltam, tehát tök lényegtelen.
Vagyis olyan szempontból lényeges, h mindaz a sok fasság amiket meg kellett tanulni zh-kra stb, vagy az a sok hasznos dolog ami kellett az életben, tapasztalat, emlékek stb, az mind meg a /dev/null -ba amint nem jutnak megfelelõ mennyiségû oxigénhez az agysejtjeim.
Ha csak rá nem jövünk hamarosan hogy lehet backup-ot csinálni az agy aktuális szerkezetérõl, állapotáról, és halál után visszatölteni egy újonnan létrehozott agyba. Akkor megint a régi énünket kapnánk vissza -> örök élet