Oda mehet az beton v. égetett tégla alap, a pince és társai. Amúgy régen bevett hagyomány volt az, hogy kinéztek a közelben egy területet és onnan vitték az anyagot. Úgy mint ma a téglaégetõ nagyüzemek...
"A köveket ki kell belõle rostálni..."
Ha már köveket kell belõle rostálni, akkor az nem igazán megfelelõ anyag. Maximum elszenesedett fákat meg ilyeneket lehet belõle kibulványolni - relative kis mennyiségben.
"...törek (amit darálni kell..."
Például elég összeszedni a kombájn után. De az aprítása sem igényel annyi energiát, mint a téglaégetés, mészégetés (mondjuk ez kell, de nem mindegy hogy mennyi), a cementgyártás. Plusz még ezeknek a fuvarozása párszáz kilométeren keresztül.
"...szárítani, forgatni, esõtõl megvédeni..."
Szárazon történik az aratás. A szalma sem punnyad meg ha le van takarva. A természet elvégzi a 'piszkos munkát'. Bõven elég az esõtõl megvédeni. Mindössze egy éven keresztül.
"De az építkezés költségeit alapvetõen..."
Így igaz. Kelletik még oda ajtó és ablak, födémszerkezet, tetõ, kémény, satöbbi... Meg munkaerõ, mint ahogyan a 'hagyományos' házaknál is.
"...ipari méretekben termelni általában gazdaságosabb..."
Errõl megvan a magam kis véleménye. Viszont a vályogházaknak megvan az az apró elõnye, hogy ha bontásra kerül, akkor nem terheli meg annyira a környezetet, mint a téglaházak, könnyûszerkezetes házak, illetve az üvegpaloták esetében. Sõt egy ház költségeibe nem árt beleszámolni a fenntartási költségeket (és ilyeneket) sem.