Érdemes egy kicsit számolni. Képzeljünk el egy olyan ûrszerkezetet, amely ÁTLAGOSAN 1 mm vastagásgú, víz-sûrûségû anyagból van. (Vagyis hogy egy 1km^2 felületû naperõmûvet valahopgyan kihoznak 1000 tonnából) Ez nem tûnik elérhetetlennek.
Tegyük fel, hogy ez a test geostaci pályán kering, mégpedig az ekliptika síkjára merõlegesen. Ekkor a Napfény hatása az 1 év során mindig más lesz a pályályára.
Nagyságrendi becslés (a nagyságok érzékelése) célából számoljuk ki, hogy pl. ha 1/3 évig, teljesen gravitációmentes térben magára hagynánk egy tárgyat, akkor mekkora elmozdulást szenvedne.
Az 1 mm vastag 1m^2 felületû tárgy (víz sûrûséggel) 1 kg tömegû. Ezt a tömeget a 5*10^-6 N erõ 5*10^-6 m/s2 gyorsulással mozgatja.
1/3 év az durván 10^7 (10millió) másodperc. Ennyi idõ alatt a tárgy 50 m/s sebességre gyorsul fel, elmozdulása pedig 250 ezer km lenne.
Ha még a napszél és a földcsóva hatását is hozzáadom, akkor biztos, hogy fog fogyni rendesen a pályakorrekcióra szánt üzemanyag. Idõnként pótlást kell felvinni, ami nem túl olcsó a 36ezer km magasságba.