Bármily meglepõ is a szia a szervusz alakváltozata.
A szervusz a latin servus-ból (’szolga, rabszolga’) ered, a régi latin servus humillius domini, azaz ’alázatos szolgája vagyok az úrnak’ köszöntés elsõ szava. Az ausztriai német példája honosodott meg nálunk, de elterjedt a cseh és lengyel nyelvben is, feltehetõleg azonos hatásra.
A szervusz alakváltozata többek között a szerbusz, a sziasz, a szia, a szió és a szióka is.
A szervusz rövidült változataként használták egykor a szeasz-t, ennek módosulata a sziasz. Ahogy olvasónk is említi, a szi alak etimológiáját tekintve lehetnek átfedések az angol see you rövidített változatával.