A típus: ez a típus a legfertõzõbb mind közül, nagyon könnyen terjed, mindig ez okozza a világméretû járványokat és ez az egyetlen, amely állatról emberre is terjedhet.
B típus: ez hasonló letalitású az A típusúhoz, azonban sokkal kevésbé fertõzõ, kisebb közösségek (városok, legfeljebb országok) szintjén tud elterjedni, ahol gyakran találkoznak egymással az emberek.
C típus: ez kifejlett szervezetre nagyjából veszélytelen, csecsemõk számára lehet veszélyes, de annál a korosztálynál is enyhe lefolyású. Tipikus példa egy C típusú járványra, amikor egy ovis csoport fele otthon marad enyhe lázzal, miközben a többi csoportból nem is nagyon hiányzik senki.
Látható, hogy az A a legneccesebb, ezért azt tovább részletezem.
Ebbe a típusba egyetlen influenzavírus faj tartozik, de ez rengetegféle lehet (mint ahogy az egy fajba tartozó ember is rengetegféle lehet), ám a tudomány igyekszik csoportosítani.
Szerkezetét tekintve áll némi RNSbõl, amit körbevesz egy lipides burok, amirõl különbözõ glikoprotein függelékek lógnak le és ezek alapján osztályozunk az adott fajon belül. Ezek két fõ típusa a hemagglutininek (innen jön a H) és a neuraminidázok (innen az N).
Ezek a függelékek idegen különbözõ szerkezetûek lehetnek. Jelen tudásunk szerint hemagglutininbõl 16féle, míg neuramidázból 9féle létezik, attól függõen, hogy az adott víruson melyik van neevezik el a vírust például H15N3-nak.
Ezekkel a függelékekkel tud az adott vírus belehatolni a sejtjeinkbe és rávenni az adott sejtet arra, hogy az adott vírust termelje, viszont ezek a függelékek számunkra testidegen anyagok és ezeket ismeri fel a szervezet egy immunreakció során.
A "szezonális" influenza az nem egy adott influenza, hanem egy vizsgálat eredménye, mely felméri, hogy az adott idõszakban mely A, B és C típusú influenzavírusok gyakoriak és ezek ellen kapunk oltást szezonális oltás címén, amiben simán lehet mondjuk némi elölt A(H2N4) is, ami végõs soron egy fajt jelent a H1N1-gyel.
A vírusok mutációja viszont nem azt jelenti, hogy H1N1bõl H1N2 lesz, hanem marad H1N1, csak nagyon apró módosulás megy végbe az RNSében, ami például egyetlen aminosavat másra cserél a láncolatban. Ez kicsit megnehezíti az antitesteink dolgát, kicsit alakulniuk kell, de aki képben van annyira biokémiából, hogy belõje, mekkora egy aminosav mondjuk egy vírusneuramidázhoz képest az tudja, hogy ez minimális változást jelent. Felmérések szerint nagyjából 3-4 év alatt zajlik le annyi ilyen aminosav mutáció (wikipédia azt mondja, hogy ezt antigen driftnek nevezik) egy adott H1N1 altörzsön belül, hogy a kapott oltás már közel semmit se érjen, addig folyamatosan van belõle némi hasznunk, csak egyre kevesebb.