Amúgy itt egy levezetés a cucc higanytartalmára vonatkozóan:
------------------------------------------------
Itt van a METILhiganyhoz kapcsolódó EPA doksi:
http://www.epa.gov/NCEA/pdfs/methmerc.pdf
Rögtön szögezzük le, hogy ez napi szintû terhelésre vonatkozik, tehát fõleg napi szinten metilhigannyal dolgozó emberek számára fontos, de azért vizsgáljuk meg.
Ami kiderül ebbõl:
A metilhigannyal szervezetbe vitt higany NAPI max dózisa 1995 óta 0,1 mikrogramm/kg, elõtte 0,3 volt.
Ez viszont csak metilhiganyra ennyi, azonos higanytartalmú etilhigany és metilhigany közül az elõbbi 5-7, az utóbbi 45 nap alatt felezõdik a szervezetben, tehát mivel ez a statisztika is idõarányos így a felezési idõ alapján az etilhigany napi dózisa a legpesszimistább számolással is 0,7mikrogramm/testsúlykilogramm/nap (erre kutatási bizonyíték lentebb külön).
Megjegyzés: nem véletlen az, hogy a metilhiganyról rengeteg mérgezési tanulmány készül az etilhiganyról pedig nem. Ugyanis a metilhigany veszélyes, az etilhigany a gyors kiürülés miatt nem az, ha az lenne akkor arról készítenének felméréseket majomkísérletekkel és nem a metilhigannyal. NEm ritka, hogy ilyen apró különbség ekkora különbséget generál toxicitásban, lásd például metilalkohol-etilalkohol.
De haladjunk tovább a gondolatmenetben. Nézzük meg, hogy 50 mikrogramm thiomersalban mennyi higany van. A thimoersal összegképlete:
C9H9HgNaO2S
Tehát moláris tömege:
108+9+200+23+32+32=404 g/mol
Higany: 200 g/mol
Tehát kis túlzással a fele higany, ami tömegét tekintve 25 mikrogramm higanytartalmú etilhigannyá bomló higanyvegyületet jelent.
Tehát az egymással szemben álló adataink:
0,7 mikrogramm/kg/nap
25 mikrogramm/oltás
Ezek alapján tehát egy 5 kilós csecsemõ 8 naponta kaphatná meg a h1n1 oltást egész életén át és azzal se lenne kitéve a higanymérgezés veszélyeinek.
Egy 36 kilós ember már naponta oltathatná magát H1N1 ellen.
Hangsúlyoznám továbbá, hogy:
- a számítás során a veszélyes, mérgezõ metilhigany adatait vonatkoztattuk a sokkal kevésbé veszélyes etilhiganyra. Megpróbáltam súlyozni, ha ezt nem tettem volna meg és a metilhigannyal számolok (ami teljesen hülyeség lett volna, lásd lentebb), akkor is az jött volna ki, hogy egy 5 kilós csecsemõt háromnegyed évente bátran lehetne oltani.
- A dokumentációban megtalálható a WHO által meghatározott határérték 1.2.2-es pont alatt. Míg az EPA határérték azoknak szól, akik tartósan érintkeznek az anyaggal, addig a WHO határérték általánosságban fogalmaz, 3-7 mikrogramm/testsúlykilogramm higanyt ír metilhigany esetén, ami etilhigany esetén továbbra is a 7szeres szorzót használva 21-49 mikrogramm/testsúlykilogramm, tehát egy két kilós ember esetében már a határérték alatt van a 25 mikrogramm higanyt tartalmazó oltás.
- ne feledjük el, hogy 3 éves kor alatt fél adaggal oltanak!
- ne feledjük el, hogy ezeket a határérétékeket úgy lövik be, hogy a biztosan veszélyes dózis 1-10%át jelentik, tehát minimum 10-szer, maximum 100szor ennyi mennyiség lenne szinte biztosan mérgezõ bármelyik emberi szervezet számára.
- ne feledjük el, hogy 1995-ig ez a határérték háromszor ekkora volt. A változtatás okai a dokumentációban megtalálhatóak.
- ne feledjük el, hogy a metilhiganyt táplálkozás útján is bejuttatjuk a szervezetünkbe, a legtöbb halfélében megtalálható, egy tonhalkonzervben szélsõséges esetben akár annyi lehet metilhiganyból, mint az oltásban etilhiganyból.
---------------------------------------------
Thiomersal kontra metilhigany témában egy tanulmány kivonata:
a higany idegkárosító hatását úgy fejti ki, hogy terheli az idegeket, megbolygatja az idegek/agy vérellátását és hosszú távon, sok ideig tartó folyamatos higanymérgezés útján károsít csak, ezért is /nap-ban mérik a káros dózist, mert csak ez számít. Ha valakit egyszerre megmérgeznek egy rakás higannyal annak semmi baja nem lesz hirtelen, elkezd folyamatosan felezõdni a higany a szervezetében és ha túl sokáig tart, amíg felezõdéssel kiürül akkor a folyamatos terhelés kárt okoz.
A washingtoni egyetemen végeztek egy kísérletet, melyben azt vizsgálták, hogy a thiomersal szervezetterhelõ hatása mennyiben hasonlítható a metilhiganyéhoz.
Ennek a majmokon végzett tesztelésnek a kivonatolt eredményét linkeltem, melynek lényege röviden, tömören az, hogy össze se hasonlítható a kettõ egymással, nem lehet a thioemrsal veszélyességét egy kalap alá venni a metilhiganyéval.
Konkrétan a kiürülés sebességére, amire a metilhiganyos határérték vonatkozik azt állapították meg, hogy a legpesszimistább esetben is 3szor olyan gyors, de akár 10szer olyan gyors is lehet thiomersal esetében, mint metilhiganyéban.
De a kutatás lényege nem ez, hanem az, hogy azonos mennyiségû higanyt tartalmazó thiomersal és metilhigany toxikus hatása a kiürülési sebességtõl függetlenül is ég és föld, továbbá a metilhigany - ahogy a mtilalkohol is - bennragad a szervezetünkben és ezért veszélyes, mert kizárólag a higany felezési idejével ürül, viszont az etilhigany képes távozni a szervezetünkben az anyagcserénk során.