Szerintem ezek a rendszertani fogalmak messze nem ugyan azt szimbolizálják, mint mondjuk az emlõsök körében, csak valamiféle rendszerezésre mindig szüksége van az embernek és ha már voltak ezek a fogalmak és volt a fogalmak között egy hierarchia ezért ráhúzták ugyan ezt a vírusokra is.
Maga a vírus nem is nevezhetõ élõlénynek, ahogy Te mondod rém egyszerû, gyak. molekuláris szinten felrajzolható felépítésük van és az egyetlen élõlényi tulajdonság, amit mutatnak az a parazitaság, amit csak egy élõ sejtbe jutva produkálnak, ezen kívül semmire nem képesek, nincs anyagcseréjük, satöbbi.
Itt a "faj" és hasonló fogalmak inkább egyfajta kémiai osztályozásra utalnak, semmint élettanira szerintem.
Amúgy én az egyetemi jegyzetembõl másoltam ki abban a postban elég sok mindent, az elõadó így hivatkozott rá vegyészmérnökként, lehet, hogy a pontos virológiai nevezéktan más, de az biztos, hogy nem szó szerint értendõ a faj elnevezés, elnézést, hogy megtévesztõen használtam, inkább a hierarchia miatt van jelentõsége, úgymint törzs-->faj-->osztály. Wikipédiára vetettem egy pillantást, ott ilyeneket ír, hogy fajta, altípus.. Szóval biztos, hogy megvan ennek is a saját argója.
A mutáció pedig kétféle lehet vírusoknál, az egyik a pontmutáció, amikor kívülrõl nézve a neuraminidáz vagy a hemagglutinin láncaikon egyetlen aminosav megváltozik. Ez mérhetetlenül kicsi változás, ez az ember által használt, wikipédia alapján "altípus" besorolás esetében (H1-16N1-9) nem eredményez változást, ilyen pontmutációból rengetegen kell átmennie egy vírusnak, hogy akár a szervezetünk memóriasejtjei ne is merjék fel. A baj az, hogy a pontmutációk annak ellenére, hogy az immunitásunkat és a kémiai szerkezetet nem nagyon befolyásolja az élettani hatást sokban megváltoztathatják. Ugyan is annak ellenére, hogy a külsõ jelük egyetlen aminosav változása ezek mindegyike módosítja az adott vírus RNSét, ami befolyásolhatja azt, hogy mennyire lesz parazita az adott sejtben, illetve bizonyos aminosav szekvenciák révén sokkal könnyebben bejuthat a sejtekbe, satöbbi, ezzel igazából annyira nem vagyok tisztában, a lényeg, hogy mondjuk H1N1 altípusú vírusból millióféle lehet pontmutációk révén és vannak olyan szélsõségek is közöttük, hogy az egyik H1N1-et kiszúró memóriasejt a másikkal már nem tud mit kezdeni, de ehhez 2-4 évnyi (az idõtartam attól függ, hogy milyen gyakran tud újraosztódni a vírus, tehát a járvány terjedési erejétõl) folyamatos pontmutálódás szükséges.
A másikféle mutáció viszont ennél összetettebb folyamat, akkor történik meg, amikor egyazon sejtet egyszerre két vírus próbál átprogramozni így az a sejt nem az egyik és nem is a másik vírust fogja sokszorosítani, hanem a kettejük valamilyen értelemben vett keverékét és ez a mutáció már átmenetet jelenthet a csoportosítási rendszerünkben az 'altípusok' között is, sõt, talán még ennél magasabb szinten is, ezt se tudom pontosan. Ez a mutáció viszont a jellegébõl adódóan ritka. Valahol olvastam, hogy ez a mostani H1N1 variáns is úgy jöhetett létre, hogy egy sertésben ilyen módon mutálódott össze egy sertés- és egy madárinfluenza vírus (tehát altípusát tekintve egy H1N1 és egy H5N1 és az eredmény egy H1N1 lett), bár már nem emlékszem hol olvastam ezt, szóval nem veendõ készpénznek... :)
Informatika és tudomány
