a 93 mrd fényév átmérõ csak kalkulált. onnan ered, hogy iszonyat mennyiségû csillag/por/galaxis/feketelyuk egyszóval tömeg van odakinn, hat egymásra a gravitációjuk, de ha csak max 13,7 mrd fényév lenne az átmérõje az egész masszának, akkor nem ilyen lenne az egész dinamikája az általunk megfigyelhetõ tartományban lejátszódó eseményeknek. nagyon pongyolán fogalmazva, ahhoz hogy úgy mûködjön, ahogy azt a teleszkópokon keresztül látható, nincs elég tömeg. pláne nem a 13..7 fényév sugarú környezetünkben.
egy rendkívül elnagyolt példa: van egy vödör vized, meg van egy csésze vized. mindkettõt megkevered, hogy a benne lévõ víz ugyanakkora szögsebességgel forogjon, tehát mondjuk 300 fokot megy körbe 1 sec alatt. a csészében lévõ víz elõbb lelassul, mint a vödörben lévõ víz. mire lehet ebbõl következtetni, ha tudjuk, hogy a tehetetlensége miatt forog tovább a vödörben a víz? arra lehet következtetni, hogy a vödörben több a víz (nagyobb a tömege), mint a csészében, mert lassabban lassul. hasonló következtetéseket vontak le, csak ugye máshogy számoltak a csillagászok is. ahhoz hogy olyan dinamikája legyen az univerzumnak, mint amilyen, kb 93mrd fényév átmérõjûnek kell lennie, akkora átlagos sûrûségen, mint ami az általunk megfigyelt térben van. (még így is gondban vannak, mert sötét anyagot, meg sötét energiát is hoztak a képletbe. még mindig csak a kalkulált tömeg kb 4%-át adják a galaxisok meg fekete lyukak meg minden általunk észlelhetõ cuccos. a sötét anyagra is csak következtetnek a galaxisok egymásra hatásából 20%. sötét energia 70%)
a másik hogy hogy lett akkor ekkora. ahogy leírtam, nem az univerzum anyaga, hanem maga a tér tágult az elméletek szerint a robbanás utáni pár másodpercben. tehát nem a koordináta tengelyen mentek az anyagok az x helyrõl az x+23 helyre, hanem az x pontnak a helye változott. mondhatni az elsõ pár másodpercben már eleve több _milliárd_ fényévnyire kerültek egymástól a legtávolabbi objektumok. hogy azok az objektumok akkor még energia volt vagy már anyag, arról is feltételezések vannak csak. de annyit sejtenek, mint az a képen is látszik amit #61-ben linkeltem, az anyagi forró pontok formálódását, a galaxisképzõdés legelsõ lépcsõfokát kb 400ezer évvel az õsrobbanás utánra taksálják. (azért pont oda, mert ugyan nem látunk messzebbre 13,7 mrd fényévnél, de a fény utazásának korát meg tudják határozni valamilyen módszerekkel és annál korábbi fényeket nem találtak. itt ugye infravörösrõl beszélek fõként)
ha az a pár kocka a linkelt képen egy egy milliárd év, akkor az elsõ 400ezer ugye az õsrobbanástól alig miliméterre lenne. ha nem lenne torzítva a kép, akkor látszana nagyon szépen, hogy mekkorát tágult az elsõ pár másodpercben maga a tér.