Engem az zavar az egészben, hogy pl ugye a média anyag letöltése nálunk nem bûncselekmény. Nem vagyok köteles meggyõzõdni arról, hogy ahonnan töltök az mennyire legális. Feltölteni viszont az, ami a torrentezést/fájlmegosztást rögtön nálunk is büntetendõvé teszi. Ám legyen, nekem nem is ez a gondom. Az ember tudja, hogy mit csinál.
Engem viszont a dolognak az az oldala zavar, hogy ha valamilyen cégnek valami általa vélt kárt okozok, akkor miért nem jelent fel elõször is? Menjen végig a nyomozati, ügyészi, bírósági eljárás majd hozzák meg a döntést, hogy XY cégnek mekkora kárt okoztam, amikor a gagyi kriszta a gilerás válogatást CD-t, amit a benzinkúton árulnak, én 128 bps minõségben letõtöttem és nem vásároltam meg 150 Ft-ért.
De nem ez van, mert ha elkapnak és példát akarnak statuálni(a gyakorlat ugye még enyhébb), akkor hivatalból üldözendõ bûncselekményt követtem el (nem kell a másik fél feljelentése, elég ha a közúti ellenõrzés során a yard meglátja a kiírt CD-met és megkérdi, hogy mi van rajta? Komolyan! jogilag kb ennyi!), és az okozott kártól függetlenül kapom a büntetési tétel minimum alsó határát.
Szal már alapból össze van keverve a polgári peres meg a büntetõ jog.
Mert ugye ha általában két félnek valami szellemi tulajdonnal kapcsolatos vitája van, akkor beperelik egymást megy az anyázás, de a végén nem vonul pl. a Mikroszopsz teljes vezérkara börtönbe, mert valami cégtõl lenyúltak egy szabadalmat és a bíróság megítél néhány 100 milliós büntetést.
Kisember letölti gagyi CD-t, senkinek nem okoz közvetlenül kárt vagy bevétel kiesést még is megy a börtönbe.
Na de erre jön ez a törvény, hogy még csak bírói döntés sem születik, hanem ténymegállapítás, eltiltás, sõt szankciónálkás is jön.