Amikor elõször próbáltam a Guitar Hero-t gamepaddal PS2-ön 30 perc után, azt mondtam, hogy ez gáz, úgy ahogy van.
Aztán kaptam némi prémiumot, láttam leakciózva egy helyen a 3. részt, wireless gitárral és mondom, egyszer élünk, legfeljebb el is adom hamar.
Aztán arra eszméltem, hogy sorba szerzem be a GH részeket, eleinte csak végigvitel miatt, majd a hibátlan lejátszás miatt, majd pedig u.e. csak mediumon. Ennek lassan egy éve, és most, hogy pedig már a Metallica is kint van már egy ideje, akkor is u.a. élvezettel tolom 100x is a No one like you-t a Scorpions-tól, mint elsõre... sõt.
Tanulság: Egy ilyen jellegû ritmusjátéknál egyszerûen más világ gamepaddal, vagy billentyûzettel játszani. Nem is az az élmény, nem is az a játék.
De mondhatnék szimulátorokat is... FSX-ben is elég felejtõs nyomkodni a space-t, meg a többi gombot. Direkt repszimekhez gyártott készlettel meg igazi élvezet, de ilyen a FF-es kormány autós játékoknál is.
Mindegyik esetben gombokat nyomkodsz, de akkor is más világ.
Ilyen Rock Band és GH játékokat fekve pl. nem is nagyon lehet játszani... max easyn.
"mivel egyszerre 4 hangszeren játszol benne"
Ez a másik baromság. Jó hogy mindjárt a kávét nem velem szolgáltatják fel...
Elég életszerûtlen egyszerre énekelni, gitározni, dobolni. Ok, váltogathatsz hevesen az R és L-el, de érted? Milyezmár? Ehhhh.